"Blohincev szerint a függvény egyszerre több részecskére vonatkozik, de ez számomra nem tűnik hihetőnek. Ugyanis egyetlen részecske is úgy csapódik be, mintha interferálna (olyan helyen). Ha jól emlékszem."

 

 

 Én is így tudom. Ha csak egyetlen részecske van egyszerre jelen a detektorban, akkor is az a részecske csak egy fénypontot okoz a fényképezőlemezen. Vagyis sok különböző mérés során becsapódások rajzolják ki az interferenciaberendezést. De a sok részecske, ha egyszerre csak egyenként vannak a berendezésben, mégis sokaságot alkotnak. Nem úgy mint egy részecskesokaság alkotta részecske (egy időben sokan vannak jelen), hanem sok időre nézve a sok becsapódási szitúáció alkot egy sokaságot. Én így tudtam értelmezni.

 

"Mi is a különbség a Hilbert-tér és a Banach tér között?

 

A Banach-tér normált topologikus vektortér; a norma persze metrikát indukál, és minden Cauchy-sorozat konvergens (teljesség).

 

Hilbert-térben továbbá skaláris szorzat is van, és a normát abból származtatjuk: az y elem normája a <y,y> skaláris szorzat négyzetgyöke."

 

Köszönöm szépen. Vagyis a Hilbert-tér egy olyan Banach-tér, ahol a norma a skalárszorzat alapján van definiálva?