Kedves fímolk !

 

 

A VÍZHŐFORRÁS éppúgy magyar, mint a HÉVÍZ FORRÁS.

 

Az első  ma már inkább tudományos megnevezés, ugyanis a VÍZ-et HŐFORRÁS-ként  használhatjuk: "hidrotermikus vízenergia", így valóban jelentéselkülönülés ment végbe.

 

Ugyanakkor nagyon lényeges a magyar nyelvben az összetett szavakban a tagok sorrendje. ( merthogy nem mindegy: GŐZMOZDONY # MOZDONYGŐZ , vagyis az előtag JELZŐi minőségben van jelen.)

 

A HÉVÍZ =  HÉV-VÍZ "minden olyan víz, amely belső természeténél fogva kisebb nagyob mértékben meleg, s jobbára gyógyerővel bír." (Czuczor Fogarasi Szótár. /CzF./) / Alhévvíz = Rudasfürdő régi neve, Fölhévvíz = Császárfürdő régi neve stb./

 

 

 

De az eredeti alak:  VÍZ+HŐ  = HÉV-VÍZ ( Lásd még:  HÉVÖV = A két térítő közti égöv)

 

A HÉV ->  HÉ   lásd: 

 

HÉSUGÁR = napsugár, mely által a HÉANYAG elterjed. (CzF.)

HÉSÖR = meleg ital, melyet felforralt sörből készítenek, másképp: sörleves

HÉSÉG = hévség

HÉKÚT = kútforrás, melyből hévíz buzog

 

HÉ / HŐ   <----->     HI / HÜ

 

 

( Lásd még egyébb összeföggéseit:  HÉ-R-A........  HE-R-va-d......stb..)

 

Aztán ide vonatkozik a HÉJ is !!!! mint legfelső/legkülső  szint, eredetileg  "HÉ" , ( ahogy a KARÉ, PARÉ, TARÉ , aztán később lett a "j" toldalék: így  KARÉJ, PARÉJ, TARÉJ, amiből tájszólásiként: KARAJ, PARAJ, TARAJ...... )

 

De lásd még: HE-GY vagy HÉ-GY !