Tehát a vonat vs. busz tisztán gazasági kérdéssé vált, nem maradt benne semmi "vasútbarát" érzelmi felhang. Jó.

 

Szeretném így tekinteni a kérdést. Márcsak azért is, mert ennek az egyenletnek a megoldása bizonyos kistérségi területeken fordított. És ott a vasútnak kellene mennie a levesbe.

 

A MÁV költségvetésében a jegyárbevétel alacsony százalék. A Volánokéban magas.

 

Itt nem százalékokról van szó, hanem a közösségi közlekedés össz finanszírozási igényéről. Ha egy módosítás hatására a MÁV-nál ez változik A-val, a Volánnál meg B-vel, akkor a kérdés nem az, hogy mi minek hány százaléka, hanem elsősorban A+B előjele, másodsorban a nagysága.

(A foglalkoztatási szálat, ha kérhetném, válasszuk le...)

 

-nem mindenki megy át

...

Emellett az állampolgárok komfortérzete romlik. Ugye nem ez a cél? :-)

Nem cél, de ez van. A tömegközlekedés mindig valamiféle kényszer, optimumkeresési probléma. Nem lehet minden igényt a felhasználó teljes megelégedésére finanszírozni. Még Svájcban sem... Az épeszű határokat kellene belőni.

 

ha átmegy, a MÁV még pénzt kér új járművekre, merthogy több utasa lett

 

A MÁV így-is, úgy-is kér pénzt új járművekre, régi járművekre, pályára, szakszervezetre... és valamennyit kap is. Szvsz. viszonylag függetlenül attól, hogy mi történik a naaagy terepasztalon. De azért szeretném feltételezni, hogy az az alapegyenlet igaz, hogy ha kisebb költséghez több a bevétel, akkor jobb a szolgáltatás. Vagy valami hasonló. Nyilván ki lehet indulni abból is, hogy a MÁV-nál minden a feje tetején áll és úgy is marad, tehát kár minden erőfeszítés, csak akkor egy biztos, hogy nem is fog soha semmi változni.