Az a vonat az, amit (kemény) adóforintokból tartanak fönn.

Az a MÁV 140-es vonalával párhuzamos busz vastagon kitermeli a költségét, sőt még nyereséget is hoz.

Na ja. Abban viszont Gyurinak igaza van, hogy a vonat infrája, rendelkezésre álló eszközállománya gyakorlatilag nulla pluszráfordítással elbírná a (nem nulla ráfordítással üzemelő) busz utasait. Tehát az össz szaldó javulna. A dolgot úgy is meg lehet fogalmazni, hogy a vasútnak a jelenlegi helyzet nagyobb veszteséget jelent, mint a busznak nyereséget.

Ez a nyereség pótolja a mellékvonalak mentén fenntartott járatok veszteségét.

Világos. És az is világos, hogy a Volánokat -amik azért a MÁV-val ellentétben a jelen pszeudo-piaci környezetben is képesek nagyvonalakban felelős gazdálkodást folytatni - a fenti okfejtés rohadtul nem vigasztalja.

Ezért volna jó, ha az egyik oldalon realizált nyereség a másik oldalon jelentkező veszteséggel nem ilyen formában találkozna, hanem úgy, hogy a jó gazdálkodás azonos legyen a racionálisan szervezett (össz)hálózattal. Akár holding, akár vonalanként megállapított kompenzáció, akár koncessziós rendszer, nekem ugyan mindegy... (úgyse lesz egyik se)