Kishasi: Sírni nagyon könnyü, de egyszerü azt a kérdést is megválaszolni, hogy : Miért?

A filmmel és a kultúrával is úgy van ez mint a BigMac-kel. Nem úgy megy a dolog, hogy jön az Amcsi(megjegyzem pl a legtöbb "szuperprodukció" készítöje innen ment át) aztán eröszakkal belédtömi a burgert, meg kipeckeli a szemed, hogy az ö filmjét nézd. Nem, jön aszongya'ez az árum van, úgy van megcsinálva ahogy a legtöbben szeretik, és az emberek _megveszik_ töle mert tényleg jobban szeretik, mint szükebb környezetük pityeregve kiizzadt, nagyon "müvészi", nagyon "saját", de fogyaszthatatlan produktumait.

"Amitôl én félek, az a gyökereink, hagyományaink elvesztése, legyen az népzene, kézműipar, hagyományok, mindezt felváltva tömeg termesztett, ömlesztett kommerciális termékekkel."

Melyek a gyökreink, mik a hagyományaink?
Ezek manapság minden egyes modern kultúrában túristaszenzációvá avanzsált, megcsinált mü dolgok.

Népzene?
Ki hallgat manapság népzenét?

Kézmüipar?
Ostoba túristáknak szánt ocsmány matyóbabákon kívül mit érdemes kézzel készíteni?

Hagyományok?
Hagyományok addig vannak amíg az emberek az adott dologban örömöket lelik, vagyis vevök rá. Ami tetszik nekik marad. pl sörfesztivál :-)

Kishasi hogyan harcolsz Amerika kultúrális imperializmusa ellen?
Mi ellen is harcolsz?
A jelen ellen?
Mivel tudod, helyettesíteni?

Ez ellen a dolog ellen IMHO egyetlen módon lehet harcolni. Nem sírással, nem tiltással, nem felháborodással.
Egyszerü. Jobbat kell csinálni. A jobb azt jelent, hogy az emberek (és nem a közízléstöl, a köz igényeitöl elrugaszkodott kicsiny "elszállt" csoport) elönyben rászesitik az adott dolgot egy másikkal szemben.
Nos, tudsz jobbat csinálni?