Üdv

 

Nektek nincs guglitok?

 

A jövevényszavakat keveritek az idegen szavakkal, lásd Sárm/os, amik

egyébbként lehetnek egy nyelvi folyamatnak ugyanolyan részei,

csak más fázisban, más időben.

Vagyis, ami ma még idegen szó, mert nem asszimilálta a magyar, ha megragad és a köznyelvből átkerül

az irodalmiba, teljes értékű szavunkká válik.

Magyarul, a szókincsünk, főleg ha a mindennapi nyelvre szoritkozunk, elég nagy része idegen eredetű!

jövevényszó. Ha ezeket kiveszi valaki kb 300-1000 évvel ugrik vissza a nyelvfejlődésben.

Az meg különösen vicces, mikor valaki egy ujabb jövevényszót egy régebbivel akar helyettesiteni.

Másrészt a mai világban szinte nyelvtörés , vagy nem is lehet, különféle szaknyelveken megértetni magad

idegen szavak nélkül, uis ezek nehezen vagy nem is irhatóak le,régi "magyar "szavakkal.

 

http://www.nyeomszsz.org/orszavak/pdf/FazakasEmese_reszIdegen.pdf

 

Ez t elolvasva, egy rövid összefoglaló, látni, hogy "idegeneredetű" szavak nélkül beszélni

nemcsak kurva nehéz (hogy egy szláv  szavunkat is idecsempésszem) hanem éppen ez

tűnik erőltetett sznobizmusnak:(

 

A sznob szó, igy irjuk, jelzem nem a franciából került a magyarba, hanem az angolból, ugyanis angol szó, a latin sine nobilitate-nemesség nélküli latin kifejezésből származik.

A meghatározása két jelentést ad a Bakos féle idegen szavak szótárában

 

1.Az előkelő társadalmi osztályok szokásait majmoló személy

2.előkelősködő, nagyképű, nyegle

 

Az extrém szavunk latin eredetű, ahogy az extrémista és az extrémitás is.

(Viszont az extrémizmus kifejezés az ujkori  franciából került át.)

 

A frakció szó szintén a latinból került át és a matematikában használták, c-vel ejtjük (latin eredet!)-tört/töredék/hányados-igy a politikai frakció jelentése a politikában, egy elkülönült (párt)csoport=frakció, a vezetője a frakcióvezető. A parlament egésze is nyugodtan állhat össze frakciókból, más-más politikai nézetet képviselő csoportokból.

 

Az alternatív szintén a latinból került a magyarba és nem a franciából, oda meg (tippelek) valószinűleg az ógörögből.

 

Az apropó (igy irjuk helyesen magyarul) szintén már egy honosodott kifejezés, ez tényleg francia, a következő magyar jelentésekkel:

-alkalom, alkalmas helyzet

-kapóra, éppen jókor

-Apropó!= Erről jut eszembe!

 

 A déja vu (ezt helyesen  ugy kell irni mint a franciában) meg egy szakkifejezés is valószinűleg, abból

köznyelvesedett

 

Jelzem itt, hogy a magyar nyelvben az idegen kifejezéseket, neveket sokszor csak hasonlóan

ejtjük, nem követjük az eredeti kiejtést. Pld New York az Nyújork és nem Njúja(r)k

A nyelvi sznobizmus itt éppen az eredeti majmolásában jelenik meg.

Van ennek ellentétje is, pld a dömper ami régebben igy hangzott kb. angolul is, ma már nyiltabb

a-s hangzású.

 

Pontról pontra szét lehetne cincálni az egész eddigi "nyelves" témát és higyjétek el, az jönne ki , hogy ti vagytok sznobok, ami azon alapul, hogy (szerintetek) tudtok franciául.

Ezt nem lekicsinylésképpen, nyilván legtöbbetek jobban beszél, ír, mint én....de tudni a Francia Akadémia tagjai tudnak:P

Ráadásul ti azon vagytok, hogy valami félreértelmezett patriotizmusból, eltörjétek a szárnyaló magyar szókincs lábát:P

 

Billy te nyelvész is vagy, szólj már közbe néha, mert szétrobban az agyam! :))))

De ne azt, hogy mi a fasznak irok ide...:P