ví-víz-íz-(ős)

 

Íz-Ten;  Vo-Tan (Maja király)

  

A ví-, vo- az a fe ősgyök változata lesz, ami főséget, felsőséget, fényeset, fehéret jelent, azaz összegzése valaminek. (Vénusz-Fényes, Fehérvár-Fővár) /Ez Varaga Csaba./)

 

 Ezek szerint a víz fe-es azaz fényes értelmű lehet.

Czuczor-Fogarasi: Némely szókban (tudnillik a "V" /megjegyzés tőlem/), kivált a régieknél, némi gyönge fuvalatként előtétetik, mint a régi Halotti beszédben: vimadjomuk vimádjamuk = imádjunk azaz imádkozzunk, vőt (vőt) = őt stb.; továbbá a mai beszédben is kétképen divatosak: ihog vihog, ahákol vahákol (a csecsemő), iháczol viháczol, innyog vinnyog, inczároz vinczároz, áj váj, ás vás vés, ajh vajh! egyít vegyít, illog villog, illan villan stb.

 

  

Így lehet nálunk a víz-ből Íz és Ős. A majáknál  a nyelvük másfelé vonzódásából inkább az első fele a Vo-(os) maradt meg. Vo-Tan=Fő-Ten vagy Fény-Ten, mifelénk meg Íz-Ten=Ős-Ten amit Varga Géza, mesterünk óta biztosan állíthatunk.

 

Esetleg Wotan (Odin) rokona volna Vo-Tannak?

 

Ha nem, akkor tévedtem, elvégre nem a Tudományos Akadémián vagyunk.