Kedves pokobra !

 

_{Arra gondolok, hogy a d+i egymnás mellé írva csak a latin írásban olvasható gy-nek.}

 

Föltehetően fordítva gondoltad.  Vagyis a "GY" hang "DI"-ként van a latin jelekkel lejegyezve, és a latin felöli olvasata "DI", ami alapjában "GY".

 

A latinban nem olvasható "GY"-nek, mert nincs a latinban "GY". 

Márpedig: a "GY" előbb volt, mint ahogy a latin írást ráhúzták a magyar hangrendszerre.

Ugyanakkor ez önmagában nem mérvadó , a "GY" rovásjele voltaképpen ligatúra-e vagy sem.

 

 

De ugyanez a helyzet a "GY"  zöngétlen párjával  a "TY"-vel !

 

Ennek alátámasztására ott van FORRAI SÁNDOR anyaga, aki kategórikusan kijelenti : a "TY"  latin olvasata "T+I".

"Az Atya szót abban az időben latin betűkkel még csak így tudták jegyezni: Atia"

"erZSéBeT AZON KRISTUSNAK ANNIÁNAK VÉR ZERINT VALÁ ATIA FIA VO.."

 

http://www.magtudin.org/Isten%20szavunk%20%20F.S.htm

 

sumér: DI-NGIR

kínai:  TI-EN

etruszk: TIN / TI-NIA

török: TI-NGIR

mongol: Tengri

 

 

 

_{A székely írásban dj kellene ahhoz, hogy az gy-nek hangozzon.}

 

Mi a KELLENE alapja ? A nyelv gyakorlásában NEM LÉTEZIK kellene, maximum a megmagyarázásában.

Megvizsgálandó:

A "TY" rovásjele az "ATTA"  ősi szó   ismeretében  még az is lehet, egy "T" jel kettőzése , 180 fokos elforgatással.

Ebbe a sorba illene a "GY" jele is, a "G"  rovás kettőzésével.