Akkor a gyerekosztályra került, nem a gégészetre.

És hát abba halt bele majdnem, hogy otthagyták éjszakára egy remek hájtech hidegpárásítóval az ágyhoz kötve. Mikor legközelebb (hajnalban) arra járt egy nővér, már sötétkék volt.

Később a csecsemő-intenzívesek elmondták, hogy mikor odakerült, nem sok esélyt jósoltak neki.

Itthon akkor még nem volt olyan remek párásítónk, meg orvosok sem vagyunk, viszont garantáltan odafigyeltünk rá, úgyhogy igazán súlyos állapotba nem is került soha többé.