A világért sem szertném elszomorítani a mestert, de az ilyen maga fajta kezelhetetlen figurákat (vagy ha úgy tetszik: meg nem értett zseniket) jobban szeretik csak a haláluk után elismerni. Többnyire azért, mert akkor már úgysem szól vissza semmi epéset. Úgyhogy fel  fejjel mester, a remény hal meg utoljára! :D (gondolom az elhunyt állapot nem kizáró tényező a hall of fame-ben)