Blill, akkor hát leírom a tapasztalataimat:

Az előadás legelső megjelenése általában a fotóspróbán van, és hát ilyenkor még hiányozhat ez – az, elakadhat a szöveg, vagy netán leszakadhat a díszlet, újrakezdhetnek jelenetet (ilyenek nem a Radnótiban fordultak elő:)). Fotósként azonban csak fényeket és beállítási szögeket lát az ember a - sajnos - teljesen ismeretlen és váratlan helyzetekben. :(

A főpróbán azonban varázsütésre minden a helyére kerül és a kész előadás látható, ezt fogod látni 23-án. Ilyenkor friss, hamvas az egész, a színészek nagyon koncentrálnak, és csillogó szemmel figyelik a hatást. :)

Én is mindig igyekszem minél előbb megnézni az új előadást kíváncsian arra, hogy hogyan oldották meg, milyen egyéni színei lettek a darabnak, és ilyenkor nagyon drukkolok értük.

Érdekesség (volt?) a Radnótiban, hogy a bemutató előadásra is lehet(ett?) jegyet venni az erkély 4-5. sorába. Ilyenkor az előtérben személyes jelenléttel fogadja az igazgató a meghívott vendégeket, valamint van egy kedves szokása a színháznak: a székekre – a darabbal kapcsolatos - kis meglepetéseket tesznek, például hajtogatott papírfigurát vagy a színlapot, ha mást nem.

Aztán persze később is jó megnézni az előadást, amikor már a gyakorlat elmélyíti, pontosítja a részletek árnyalatait.