Szerda délelőtt érkeztünk Bonnba. Elfoglalva a szállásunkat, mentünk a csarnokba ahol a csapatunk éppen dobóedzést tartott.
A jegyeket ekkor megvettük, az álló jegy 10 Euroba került, az ülő 24-be. Mivel azt mondta az irodán a hölgy, hogy az ülőhelyeken nem lehet állni, ezért inkább állót vettünk, amivel a legfelsőbb sorokba mehettünk volna. A hölgy aztán már azt is mondta, hogy ad nekünk 10 Euroért ülőt, ha már ennyit utaztunk, de a fenti ok miatt maradtunk az állónál.
19.30-kor kezdődött a meccs úgy beszéltük meg hogy 18.30-kor elfoglaljuk a helyünket a csarnokban. Hát ez kurvára nem jött össze, mert a csarnoknál egy órával a meccs előtt irtózatos tömeg volt. Bedugult a csarnokhoz vezető út. Úgy látszik ez itt szokásos, mert relatíve felkészültek voltak, a parkolást több ember vezényelte. Nos itt tényleg minden a kosárlabdáról szól. A csarnokukat három éve adták át és csak a kosárcsapatnak készült. 6000 fős és úgy csinálták, hogy a hazaiak kispadjához közeli oldal lelátón csak álló helyek voltak, ami 1000 emberrel elég komoly lehet. Bent hatalmas Telekom Basketes shop. Saját tévés stábjuk is volt.
Két német srác mondta, hogy menjünk nyugodtan a "sarki" szektorba, mert ott szoktak a vendégtáborok lenni. Azt mondták, ha vett oda valamelyik német jegyet, az majd illedelemesen arrébb is fog ülni. És tényleg így volt.
A szektorunkban közel huszan voltunk Olaj szurkolók ill. lentebb volt még néhány szolnoki lány és több helyen lehetett még magyar zászlót látni.
A meccs előtt bemutatták részletesen a csapatunkat a nézőknek. Elmondták a röviden a történelmünket és a jelenlegi sikereinket. Majd a kivetítőn a legjobb játékosainkat külön bemutatták. Trottert, Horváth Ákost, Millst és Bádert. A meccs kezdetekor mint az ötezer ember talpon maradt és úgy szurkolt. Elég jól nézett ki. Gondoltam is hogy ez kemény lesz, de aztán kiderült hogy csak az első kosárig szól, aztán leülnek. Ezt eljátszották minden negyedben a nézőtéren. Az első negyedben azért jó sokáig álldogáltak, mert három és fél percig nem tudtak kosarat szerezni. A bonni oldal lelátó szellősen telt volt, de csak egy szűk réteg szurkolt végig. Viszont amikor mindenki bekapcsolódott akkor jó nézett ki. Számomra úgy tűnt hogy nem annyira hangosak, de amikor jöttem a büféből a második félidő elején és fölöttük mentem el, akkor elég jól szóltak.
Nekem nagyon tetszik a csarnokuk és az hogy 5-6000 ember állandóan kint van, annak ellenére hogy nem élcsapatról van szó. Ráadásul a táboruk is komolyabb mint mondjuk volt az Artlandiaké vagy a Gravesliné.Egy-két Euroligás színházról nem is beszélve.
