Ha már nosztalgiázunk...Mint irtam a Sopron úti iskolába jártam alsósként.

Rákosi korszak.Rákosi apánk, Sztálin halála zúgó kürtök, konduló harangok "gyász"...

Olvasom a körmös és hasonló eszközöket.

Cudar gyerekek voltunk, én kis nyuszi a menők között.Proli gyerekek, mondanám de ez igy nem teljesen igaz.

Volt ilyen is, olyan is.(na a vessző utáni szünet egy , nem fordítom le...kitől )

Volt egy tanitó néni.Kicsit bice-bóca. Hát ..Szóval a mérőrúd volt a csúcs.

A körmös, a fül és pajesz húzás, csavarás az gyermeki fenyités volt. A bezárás, az amikor a szüleink jöttek kiváltani...

De mégis szép volt. Szegény Gabriella tanitó néni öngyilkos lett. Nagy kő esett le gyermeki lelkünkről. Szegény, ma már

belátóbbak lettünk volna felnőtt ésszel. Ki tudja mi volt az oka, az élete?