És tényleg. Itt is ottan van a háttérben. Viszont az én fülemnek sokkal összerakottabban ( ha külföldiül szebb: konzisztensebben:))) szól a A Quoi Je Sers... , mint a stúdiókeverésben.
Aranyos, hogy - bár ez a koncert szerintem vastag paraszthajszállal túl is van húzva a tessék velem meghalni irányba, egy pillanatra mégis kiesik Mylène a szerepből, mikor 04:19-nél felér a színpadra a kajlafülű plüssállatka. Ott van egy tizedmásodperc mosoly a szájszegletben :)))) Mindettől függetlenül az a búbánatos nézés a hatalmas bociszemekkel az kivédhetetlenül hatékony. Nem mellesleg gyönyörű....
