Nem túl sok dolgot tudok elmondani a szombati túránkkal kapcsolatban. Nagyon leegyszerűsitve: tettünk egy nagyobb kört Fonyódon, majd egy kisebb kört Balatonbogláron. Az első körben erős hátszelet élvezve jutottunk el a Fácános néven emlegetett palánkvárig. Ez az erőditmény 1541-től 1571-ig élte fénykorát, amikor palonyai Magyar Bálint a község templomát palánkkal erősitette meg és árokkal vette körül, majd egy nagyobb területtel úgyanigy tett (ez kb. 60x60 méteres). Az igy kialakitott erősség hosszabb ideig ellen tudott állni a török ostromnak, csak Magyar Bálint halála után tudták elfoglalni. Ma az alsó vár kevés falmaradványa, a négyzet alakú árok és a középkori templom alapfalai láthatók itt. A templom 12-13. századi, román stilusú volt, a 14-15. században bővitették.

 

      

 

Utána némi kerülővel felkapaszkodtunk a Várhegyre, ahol a földvár maradványait láthattuk. Ez már a honfoglalás korában is megvolt, eredetileg 6-7 méteres árkai voltak. A hegy tetején új kilátó áll, de most – vsz. a téli időszak miatt? – nem látogatható. A tövéből nincs kilátás a Balaton felé. :-(

 

 

Innen leereszkedve tettünk egy nyúlfarknyi kitérőt a Balaton partjára, majd átvonatoztunk Boglárra. Itt a temetődombon láthatók a település első templomának romjai (alapfal-maradványok). Az ősi templom a 13. századból való. Emléktáblája és állagmegóvása 2000-ben készült el.

 

 

Rövid sétával átjuthatunk a Vár-dombra. Itt a Gömbkilátó az igazi látnivaló (most éppen átalakitás miatt életveszélyes), de nagyon szép a környék is. Várnak (földvárnak) nem láttam laikus számára fellelhető nyomát.