Török Zoltán, a Raiffesien vezető elemzője szerint az eddigi tapasztalatok szerint minden leminősített ország igazságtalannak érzi az adott hitelminősítő lépését, így volt ez Egyesült Államok esetében is - így érthető volt a reakció a kormány részéről. "Bár az S&P lépésében szerepet játszott az európai adósságválság, de nem elsősorban arról szól, inkább azt jelzi, hogy elfogyott a türelem a magyar gazdaságpolitikával szemben. A türelmet pedig sok minden eszi, köztük ezek között volt az euróválság, de a magyar lépések többet nyomhattak a latban" - fogalmazott az elemző

Szerinte, ha az euróválság lenne a felelős a rosszabb helyzetért, akkor szinte az összes országot, köztük az eurózónához szorosan kötődő régiós államokat is le kellett volna minősíteni. (A kelet-európai térség államai közül Lengyelország első osztályú, befektetésre ajánlott besorolását megerősítette a Moody's hitelminősítő.) Török reméli, hogy Magyarország megállapodik egy hitelcsomagról a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió képviselőivel. Hozzátette, szerinte előbb-utóbb lesz megegyezés, csak az a kérdés, hogy addig mekkora károk keletkeznek a gazdaságban, elsősorban a forint gyengülése és az állampapír-piaci hozamok emelkedése miatt.