A korlátozott szabadság is szabadság lenne? Nem pontosabb, ha csak egyfajta csökkent érvényű determinizmusról beszélnénk?

Ha jól értem, a szabdságot a determinizmussal állítod szembe. Nyilvánvaló, hogy egyik sem teljes, és az is nyilvánvaló, hogy mindkettő jelen van. Szerintem nem pontosabb csökkent determinizmusról beszélni korlátozott mértékű szabadságnál. Egyszerűen csak az a kérdés, ki melyikre koncentrál. (Ez a választás szabad akaratból történik:)) Te a "determinizmus" szóval fogalmazod meg ugyanazt, amit én inkább a "szabadság" szóval.

Mintha mondjuk a szürkét Te fakó feketének mondanád, én meg kicsit árnyékos fehérnek. Szerintem egyik sem pontosabb meghatározás a másiknál, csak más szemszögből való rátekintés. 

Ugyenezt gondolom a Safranski idézetről. Lehet "megsértődni", meg méltatlankodni azon, hogy nem minden úgy van, ahogy szeretnénk, és lehet avval tölteni időnket, hogy sorolgatjuk, elemezzük "sérelmeinket" keserűn naphosszat, vagy lehet azokra a dolgokra koncentrálni, amik "ajándékok" és jó dolgok számunkra, és avval tölteni az időt, hogy ezeket kiaknázzuk és élvezzük. E kettő között is szabadságában áll az embernek választani. Hogy előbbit miért választja valaki, és mi jót talál ebben, nem tudom, ha meg nem jó, nem érzi jól magát tőle, miért ezt választja, ezt sem tudom.

(Persze nagyjából tudni vélem, de ez így jobban hangzott:))