Egyfelől is éjfél, tehát elírtam e tényleg kiváló gróf nevét: Bánffy Miklós.

Másfelől:

Mint említettem akkorra vált általános trenddé a rokkantak, betegek dugdosása, feltehetően, mert nem korrelált a háborús győzelmi hurráoptimizmussal. És hát a pacifista gróf koronázási kormánybiztosként belázadt -

Ő rendezte a magyar koronázási ünnepséget és díszfelvonulást — és a díszmagyarba öltözött urak után a menetbe sorozta és felvonultatta a háború rokkant katonáit: mankóval járó sántákat, karjukat vesztett bénákat, kézen fogva vezetett vakokat. Koronázási díszmenet ilyen meghökkenést, ilyen szorongató hangulatot még nem keltett soha a világtörténelemben! Bánffyt azonnali hatállyal felmentették az udvarmesterségtől, rossz hírbe került az egész úri világ szemében. Nem bánta, hazament az ősi kastélyba, Bonchidára, amelynek családi könyvtára vetekedett a legnagyobb közgyűjteményekkel.

http://www.literatura.hu/irok/xxszazad/euproza/banffy.htm

 Az I. VH-tól kezdve a hadirokkantakat "kellett" dugdosni, mert hát a győzelmi triumfálásba nem fért bele a rokkant ember. A Rákosi-érában az elmebetegeket kellett dugdosni, mert hát a szociálizmusban nem lehet elmebeteg... Úgyhogy ha valakibe felmerül, hogy miért van a Főv. Önk. Elmeszociális Otthona Szentgotthárdon a mai napig - hát ezért.

http://gotthardotthon.hu/?page_id=11

ÜdV