Nézd, én azt írtam, hogy "el kellene jutni oda, hogy...", abban csak reménykedem, hogy ez ma is mindenhol így van, de hinni nem tudok benne. Abban azért hiszek, hogy a magyar kórházak nagy többségében így van...

A dolgot lényegesen nehezíti az, hogy a kórházak és EÜ intézmények ma tök ugyanabban a cipőben járnak, mint a 40-es évek MÁV-ja... ugye volt az az emlékezetes sztori, amikor a ruszkik röplapokat szórtak szét a pályaudvarokon, arra kérve minden MÁV dolgozót, hogy minden utasítást és szabályt maradéktalanul tartsanak be - akkor ugyanis egyetlen vonat sem indult volna el Magyarországon. Ugyanis tudatosan alulfinanszírozottak, alulfizetettek, és hatalmas emberhiány van szakemberekből. Ezért azután az EÜ dolgozóit maga a szisztéma szocializálja a szabályszegésre, és természetesen ebből egyenesen következik a szabályszegések hallgatólagos tudomásulvétele, és a véd-, és dacszövetség. És ennek a "mert a beteg érdeke" feliratú takaróval való takargatása. Ugye ennek élénk példája volt az ominózus "fekete angyal" eset, ahol az éjszakás nővért jól megmérték - na jó, már 2 éve szabadlábon van egyébként - de érdekes módon senki nem kérdezte meg hivatalos formában a bűnperen, hogy hogy a faxba lehetett rendszeresen 1 személy egyedül beosztva éjszakára egy belosztályra, ami valahol maga a gondatlan veszélyeztetés... ugye egy fő egyedül egy olyan alapvető ápolási feladatot sem tud elvégezni, mint egy magatehetetlen beteg ágyának tisztába tétele, sőt, egy rosszulléttel sem tud mit kezdeni, mert ugye egyedül vagy a beteghez siet, vagy az orvosért... szóval semmilyen módon sem fogalmazódott meg vádként az osztályvezető főorvos vagy a kórház vezetőjének a felelőssége, holott ordítóan egyértelmü, és a bűnüggyel ok-okozati kapcsolatba áll, n.b. akkor már nemigen tudott volna gyilkolni ez az ember, ha van ott mellette még valaki.

Csak hát ha ez a szakmai szabályszegés egy bűnper tárgya lesz, akkor pillanatszerűen kiderül, hogy az osztályvezető és az igazgató csak úgy tudna a kórház egyik felén a mai szakmai gyakorlat szerint kielégítő létszámot produkálni, ha a kórház másik felét bezárja... ami meg már közbotrány, és politikai ügy. Sőt, kiderül, hogy ez nem egy egyedi jelenség, hanem a kórházak nagyobbik részére igaz, Na, és ilyenkor jön az elhallgatás, szőnyeg alá söprés a "mert a beteg bizalma" táblára mutogatva. (azóta ugye már kiderült azért nehány ilyen eset, amikor az egri kardiológiát azzal már tényleg bezárták, hogy 0-ra csökkent az ott dolgozó kardiológusok száma, vagy a ceglédi halszálkás ügy, amikor a felvételes gégészeten nem gégész szakorvos ügyelt, hanem egy sebész, stb...). Biztosan nem tudom (rég dolgoztam az EÜ-ben) de azt gondolom, hogy ha most fognád magad, és végigmennél, és minden kórházi osztályra, ahol nincs meg az EU-irányelvek szerint szükséges éjjeli orvosi és szakdolgozói létszám kitennéd a zárva táblát, holnap reggelre a magyar kórházi ágyak száma  feleződne...

Na szóval adva van ez a környezet, és akkor itt kellene embereknek meghozni olyan etikai döntéseket, hogy az még a beteg érdekében elmegy, ha a Pista bácsinak elszámolunk egy petefészek-műtétet is:)), amiből össze lehet varázsolni egy kis pénzt, hogy ne mondjon fel még 3 ember a jövő hónapban, az élet és halál felett rendelkezés, betegek szükséges gyógyszerein spórolás viszont baromira nem megy el. És hát lássuk be, qrva nehéz egy alapvetően amorális környezetben magas fokú moralitást elvárni, vagy akár csak magas fokon morálisnak maradni.

Voltaképp szerintem azt kell valahol csodálni, hogy azért ez az emberek többségének még mindig megy.

Szóval ez azért a másik oldalon hozzá tartozik minden ilyen "ÜGY"-höz, és ilyen környezetben kellene azt tudatosítani, hogy mik azok az esetek, ahol nem lézetHET kollegalitás, ahol nem lehet "kéz kezet mos", ahol az orvos-szakmának is az az érdeke - pont a beteg és a beteg érdeke okán - hogy a pőre igazság bármi áron való kiderülését segítse.

ÜdV