Az ellenőrzés kettős célja az volt, hogy kiderüljön, eredményesen és célszerűen gazdálkodott-e a 2010 előtti időszakban a Magyar Posta, illetve hogy felkészült-e a bő egy év múlva esedékes piacnyitásra. Hogy miért most került sor erre az átvilágításra, gyorsan kiderült. Hét éve pillantottak bele utoljára a posta pénzügyeibe, azóta pedig rengeteg víz lefolyt a Dunán.

– A 2013-as dátum nem érte váratlanul az állami vezetést. Az Európai Unió 2007-ben kérte tagállamait, hogy 2009. január 1-jére teremtsék meg a piacnyitás feltételeit, s noha újonnan csatlakozóként hazánk négyéves haladékot kapott, tehát még rosszabb a helyzet, jelentős lemaradást halmozott fel az állam – szögezte le Balkay Attila, aki számvevő tanácsosként az ellenőrzést levezényelte. Hogy ki tehető ezért felelőssé? Nos, a jelölt időszakban a vagyonkezelő (MNV) gyakorolta a posta tulajdonosi jogait, az állam pedig ölbe tett kézzel ült, önmagában sem EU-kompatibilis szabályozást hagyott fenn. A helyzet tisztult a választások után, a fejlesztési tárca ugyanis kezébe vette a postapolitikát, illetve a stratégiai tervezést, emiatt reménykedik is az ÁSZ. Csak a teljesség kedvéért: a sajtóban nagy vihart kavart székházeladás és a biciklitender nem képezte az ellenőrzés tárgyát, ugyanis ezekkel 2008-ban már foglalkozott az ÁSZ, a jelentést pedig feltették a honlapjukra.

Nyereséges

Nos, a megállapításokat nagy vonalakban felrajzoló Makkai úgy látja, a posta jelentős késésben van: „Nem készültek el a koncepciók állami szinten, amihez igazodhatott volna a posta. Nem volt postapolitika, nincs fejlesztési koncepció, így hiába is próbált volna a vállalat felkészülni a piacnyitásra, ennek feltételei hiányoztak. Ugyanakkor pozitívum, hogy a válságidőszakban is nyereséges volt a cég, még úgy is, hogy összesen 12,3 milliárd forintot osztalékként be kellett fizetnie a költségvetésbe” – összegzett Makkai Márta, aki szerint lehetett volna ez az összeg a fejlesztés forrása, közben a posta eszközeit a nullára „írták le” (értéke: 55 milliárd forint!). Nagy kérdésnek nevezte, hogy mit tesz majd az állam, ha a vállalat veszteségessé válik, ugyanis például a sárga csekkekből érkező bevétel folyamatosan csökken.

Balkay rámutatott néhány kockázatos eseményre is: tökéletesen megalapozatlanok voltak a posta beruházási tervei, ezt a programot ráadásul 2009-ben kilenc alkalommal módosítgatták. Az ingatlangazdálkodás is bárminemű stratégia nélkül történt, ráadásul „kontrolling” sem volt mögé rakva. Szót ejtett, mert szót kellett ejtenie arról is, hogy bizonyos „jóléti ingatlanok” eladásánál az állam nem igazán nyomta meg a tollat (anyagi kár érte az államot!), valamint köttettek szabálytalan szerződések is. Elképzelni is fájdalmas, hogy a 14 milliárd körüli postai bevétel mennyivel lehetett volna több, ha nem következnek be a jelentésben is rögzített események...

Hogy is van a 72 millióval?

A dokumentum ezért egyrészt üzen a posta új gazdájának, Fellegi Tamás fejlesztési miniszternek: haladéktalanul készítsék el a postapiaci stratégiát, összehangoltan egy vagyonhasznosítási programmal, és rajzolják meg a Magyar Posta jövőképét. A vállalat vezetőjét szintén két dologra kéri: járjon utána annak a 72 millió forintnak, ami a Posta Oktatási Központ átköltöztetése környékén „pluszköltségként felmerült”, valamint hogy ki van-e használva a cég gigantikus raktárkapacitása.

Az MNO kérdésére, miszerint van-e esély arra, hogy egy év alatt lehetővé válik a liberalizáció előkészítése, Balkay Attila úgy fogalmazott: a szabályozást létre kell hozni és kész. Azt is megtudtuk, hogy az állam további, osztalék jellegű pénzt nem fog elvenni a Magyar Postától, így forrás a rohamosan apadó bevételekből talán lesz arra, hogy 2013-ra versenyképessé tegye magát a cégóriás.

Állami Számvevőszék, Magyar Posta Zrt.