Új sport született: a bóvling 2011. november 25., péntek

Használhatatlan állampapírokkal és eladhatatlan kincstárjegyekkel játszák, főleg bóvlinak minősített országokban.

A bóvlingot egy 93 ezer négyzetkilométeres, többé-kevésbé sík pályán játszák. A támadó játékos először fülkeforradalmat (ejtsd: szabadságharc) hirdet, majd unortodox módon államosítja (ejtsd: lenyúlja) a nyugdíjpénztárakat (ejtsd: Selmeczi Gabriella). Ha sikerült ez a csel, akkor a támadó azonnal alkotmányozni kezd (gól). A bóvling furcsa szabályai szerint a bíró is a támadóval van, így az az alkotmányt hamarosan aláírja (öngól). A védekező csapat az ellenfél akcióit diplmáciai táviratokkal és hitelminősítők általi leminősítéssel próbálja visszaverzni, de mindhiába – a támadó sikerét nem az eredmények, hanem az eredményjelző feletti irányítás biztosítja.

A bóvlingban nagy szerepet kapnak külföldi valuták, amikben érdemes eladósodni, mert a támadó csapat senkit nem hagy az út szélén. Ennek a kurvák örülnek a legjobban (lásd még: Fidesz frakció).

A bóvlingban, mint a szájkarate parlamentáris változatában, sokféle taktika alkalmazható. Tipikus megoldás a fejre mért adócsökkentés, aminek hatására jóval több adót kell fizetni, vagy egyes adónemek eltörlése, illetve nem, illetve de, illetve nem, illetve de, na jó legyen 37%.

Az így megzavart ellenfelet ezután már elég csak hárombetűs intézménynek nevezni, várni pár napot, hogy az ellenféltől megkapjuk az BBB- minősítést és máris megnyertük a bóvlingot.