Szerelemdal a sörhöz (by Csókonay - Wágner úr tényleg elment?) 

 

Hej Te sörtés disznó az ólból elő!
Bő lére ereszt böllér, hogy adj kis nyers erőt
Sörtére szőrt! Torokra sört!
Mi az hogy!? Nagyon is! Sőt!! 

 

Söröm örömit sorolom erre ding-dong a búza
Élet kaszinója sorsomat korsódból kihúzta
Borára ború, de sörére derű!
Mint az élet oly jó, bár kissé keserű 

 

Hallom csírját serkenni maláta csíráknak
Látom nedves tartájban sarjadni a beer-jáknak
Hő, hő, hő búgja, mondja egy bőgő bika
Közben szárad a torka, oszt van kis ihatnékia 

 

De várjunk kicsit, hisz mi lesz a malátával?
Csak nem kifőzik bő üstökben jöttével-láttával !?

Oszt az élet erjed tán a főzetből kifejtve?
Ohh ahh, na ná persze! Oszt még le is lefetyelte 

 

Mi lakik e lében, mi ily nedvesen kedves?
Fene se érti, mégis a legjobb, ha mértéke már vedres
Csiklandja torkát, s tőti testét a tortát
Van tán ki megkostólja, s rá mer ülni a torján? 

 

Hej Te sör,Te sör, Te sör, Te!
Lennél inkább szilárd, oszt harapnom is köllne!!
De íly lágy hígfolyósan én csak nyeldesem
Jön is megy is, oszt kilocsolom gyorsan, leccsesen 

 

Mondja a sör. Hej Te ember csak láss már át rajtam.
Rendben, de én búza sörön nem látok már át a zavarosban
Légy hát gyermek! Gyűlölj, pusztits a szádon át!
Ugyan miért is, ha imádlak, a hordók fala lásson át! 

 

Újra szólt a sör hozzám, hogy lássam a lényeget
Igyam tán az érett erjedt leves léteket? 
Próbálj ki, hisz nem veszítesz, csak nyelsz
Hahh! Mondtam, s a csapnál haboztam, hisz ki nyer nyel, s ki nyert már nyelhet. 

 

Barátom!! Sohse ad fel ezt az alapelvet!!
(Legfeljebb valaki ezért elvet... :-(()