Aiol19 figyelmébe a kivi bakteriózisáról:

http://www.atlasplantpathogenicbacteria.it/_/Ferrante-Scortichini.pdf

Pseudomonas variánsainak előfordulási ideje a kivifajtákon:
Japán, Hayward, 1984
Olasz, Hayward, 1994
Olasz (Latina), Hort 16A 2008
Olasz (Latina, Ravenna), Hort 16A, Hayward, Jin Tao,CK3 2009
Egy olasz mg-i cikk,
(REGIONE LAZIO
Direzione Regionale Agricoltura
Area Servizi Tecnici e Scientifici, Servizio Fitosanitario Regionale
Le Batteriosi dell’Actinidia)
amely tartalmaz ugyan néhány tévedést (pl. a betegség első Japán észlelését 1989-re teszi, és a Pseudomonas fajtáit kettőre korlátozza, viszont a fentebb említett tanulmány szerint jóval több van, ám ennek nincs igazán jelentősége), de a többi részében vannak helytálló megállapítások. Eszerint az egyik baktérium okozza a virág-nekrózist, a másik a levélfoltosodást. A fertőzést az időjárás, a művelésmód mellett a jégverés által okozott sérülések is jelentős mértékben elősegítik.
Tünetek:
- a virágok és rügyek megbarnulása, lehullása
- nekrózisos levelek (sárga körben sötétbarna folt)
- a törzs vagy termőkar sötétvörös izzadása
- a a gyümölcsök összeszáradása
- súlyosabb esetben a növény elpusztulása
Megelőzés a minél kevesebb sérülés okozása a növényen, az eszközök fertőtlenítése, a seblezárás, a fertőzött növényről származó nyesedék azonnali elégetése, a növény cimkézése.

Másik olasz cikk, jobb az előzőnél (Il cancro batterico dell’actinidia
(Pseudomonas syringae pv. actinidiae), részletes megelőző intézkedéseket tartalmaz, meg a már fertőzött ültetvény kezelését és általános kémiai védekezési tervet, a megelőző intézkedésekkel együtt.

Csak annyit tennék hozzá, hogy a szaporítóanyagot, mint hordozót egyetlen cikk sem említi, de nem is hiszem, hogy akár Japán, akár az olaszok kivi-dugványozással foglalkoznának, megvannak ők az általad javasolt mikroszaporított szaporítóanyagukkal, a jégesőt viszont mindkét olasz cikk megemlíti.
Képeket érdemes megnézni a cikkekben, meg még néhány: