Nyár volt július dereka. A tanya felé vezető út két oldalát az ősziek érlelődő, maggal terhes sárga táblái szegélyezték.
A verőfényben csodálatos látvány tárult a szeme elé, mintha egy csöppnyi földi paradicsom felé tartana.
A gyenge szellő a lekaszált rét finom illatát hozta felé. Lassan araszolt a földes bekötő úton. Az autó lehúzott ablakán
keresztül élvezte, ezt a már már giccsesen gyönyörű nyugalmat.
Végül alig észrevehetően kirajzolódott a fák közül az út ami a házhoz vezetett, avatatlan szemek talán észre sem veszik. A
tanya sötétzöld épülete úgy simult bele a környezetébe, mintha ott sem lett volna.
Kéklően, üdén csillogott a tó tükre, melynek partján a ház állt.
A ford lassan, ringatózva könnyedén gördült vele a hepehupás úton.
Ismerős hangok ütötték meg fülét. Lovak, tehenek kecskék legelésztek az út mentén, csodálatos kis éden ez itt.
A bejárathoz kanyarodva fölriasztotta az út forró porában fürdő tyúkokat, úgy hogy azok hangos kotkodácsolással és szárny
csapkodással rebbentek széjjel.Borzasztóan, pokolian kellemes volt az a tudat számára, hogy amerre csak ellát,ez a
tengernyi szépség mind az övé. Nem háborgathatja itt senki a nyugalmát.
A bőven termő gyümölcsösben, szüretelő emberek intettek felé.
Egy kis fekete puli, ismerve az autó hangját csaholva, boldogan rohant elé.
-Ejnye Süti de bohó vagy. Még elgázollak a végén- fedte meg a pajkos kis ebet. Aki mit sem vetve gazdája dorgálására a
kerekeket támadta, és egészen a tanya épületig játszotta ezt a különös veszélyes játékát.
A kocsifelhajtóra kanyarodva megállt.
Alíz kiszállt az autóból, és próbálta összeszedni a csomagokat amit hozott.
Ekkor azonban vidáman kacagó, szőke kisfiú rohant ki a házból. Alíz kitárta karját, s szinte repült felé fiacskája.
-Szia anya!-ugrott a nyakába.- Nézd mekkora halat fogtam. - és már vonszolta is volna anyját a tó partjára.
-No hát! Vár egy percet te kis haramia! - Hadd pakoljak le előbb, és köszönjek apádnak is.
-Most nem érünk rá, sietnünk kell, képzeld kikötöttük. Meg kellene főznöd, úgy gondolom, mert nem szeretném ha megdöglene.
De ugye adunk belőle Sütinek is. És kipirult arccal számolt be horgász kalandjáról,miközben kézen fogva lesétáltak a partra.