Istent, csak Isten bhaktája ismerheti meg. Ameddig valaki nem Isten bhaktája, úgy Istent nem ismerheti meg. Előbb Isten bhaktájává kell válni (ahogy Arjuna), ahhoz, hogy Isten felfedje magát az egyéni, feltételekhez kötött lélek számára (ha akarja). Máskülönben az egyéni lélek számára nem marad más, csak az illúzió. Arjunához visszatérve, a csatatéren Ő is illúzióban volt, ezért is bizonytalanodott el a kötelességét illetően, és igen, ha már valaki eljutott odáig, hogy meghódoljon az Istenség Legfelsőbb Személyisége előtt, onnantól kezdve, az anyagi világ illuzórikus energiái (felköthetik a gatyát, hogy úgy mondjam), még akkor is, ha a világtörténelem legádázabb és legvéresebb csatájáról van szó...

Mi itt, ezen a Földön, mindannyian, egy mérhetetlenül gazdag és felfoghatatlanul hatalmas Isten vendégei vagyunk, itt minden az Ő tulajdona, (semmi nem a miénk), és vannak bizonyos játék és - illemszabályok, amiket azért (egy vendégségben) illene betartanunk vele szemben, - amennyiben jó vendégek szeretnénk lenni, persze :) Ő mindent nekünk adott, de használva a lelki intelligenciánkat, tudnunk kell választani, és nem szabad visszaélnünk a vendégszeretetével.