Dörner pályamunkája magáért beszél, úgy kell megmaradnia az örökkévalóságnak, ahogy van. Színészi teljesítmény, átütő erővel ábrázolja a megborulást, a monomániát, a menekülést az értelmetlen szlogenekbe, a tragikus igyekezetet, hogy teremtsen magának egy kellemesen egyszerű világot, ahol a jók mi vagyunk, és amit nem értünk, az meg a rossz.

LOL!