Kedves Mahadas,
csak a szokásos érveket igyekeztem felidézni... Jézus zsidók között élt, ott is megvoltak az étkezéssel kapcsolatos szabályok, s e szövegek jellemzően nem a húsevés/nem húsevés témakörben mozognak, hanem e rítusok körül... egy hirtelen a kezem ügyében lévő katolikus kommentár szerint az evés előtti mosakodásról szólt a fertőztetés.
Pál: engem egy másik történetre emlékeztetett, Péter látomásában alászáll egy nagy lepel, benne mindenféle tisztátalan jószág: nosza Péter, egyél! De uram - mondja Péter -, egész életemben nem ettem semmi tisztátalant! Amit az Isten megtisztított, ne mondd azt tisztátalannak - hangzik a válasz. Az ezzel kapcsolatos értelmezés a az addigi zsidóknak szóló prédikáció kiterjesztése a pogányokra.

azok a népek és emberek, akik között Jézus élt és szavai elhangzottak, aszerint értették és értelmezték a hallottakat, amely anyagi kötőerők (és azok különböző kombinációi), számukra lehetővé tették.
A paradicsomi kép kapcsán még azon tűnődtem el, hogy a Biblia szerint kezdetben a növényeket adja Isten étekül az embernek. Aztán az ember gonosszá válik, és elpusztítja özönvízzel. S a történet végén, mikor Noé kijön a bárkából, és hálaáldozatot mutat be, ezt olvassuk: Azután megáldá Isten Noét és az ő fiait, és azt mondá nékik: Szaporodjatok és sokasodjatok, és töltsétek be a földet. És féljen és rettegjen tőletek a földnek minden állatja az égnek minden madara: minden a mi nyüzsög a földön, és a tengernek minden hala kezetekbe adatott; Minden mozgó állat, a mely él legyen nektek eledelűl; a mint a zöld fűvet, nektek adtam mindazokat.
Szóval mi az első mondandója Istennek? Eddig a növényeket kaptátok, de látom nem bírtok magatokkal, hát jó, egyétek az állatokat is... némi megszorítással.