Nem vagyok metálos, de a Cynic helyett akkor inkább az Arcturust választanám.
Meghallgattam a számotokat:
A zengetős kezdés jónak ígérkezik, kár hogy nincs kifejtve, lehetne belőle egy hosszabb meditatív intro. Szintetizátor helyett pedig szerintem jobban szólna mellotronnal. Túl korán bejön az énektéma, ami számomra nagyon sematikus és középszerű. A jó zengetős kezdést ez a sematikus énektéma megtöri, bár valószínű erre a zenei világra mentetek rá, de az intro és az énektéma valahogy nem jön össze egymással sem hangulatilag, sem érzésben. Az énekdallammal, énektémával az a bajom konkrétan, hogy számtalan együttesnél lehet ilyen dallamokat hallani, és nem igazán kiemelkedő, kissé művi, nem közvetlen, hanem közvetett. Mondjuk manapság nem nagyon lehet már újat létrehozni a zenében. A mai zenéknél már nem hallunk olyan mellbevágó és forradalmian új zenealkotásokat, mint a régi Yes, King Crimson, ELP és hasonló bandáknál. Visszatérve a számotokra, az első gitárszóló (1:29-től) ívelős és jó, de itt is az a bajom, hogy nincs kibontva, pedig egész dallamosra sikerült és pont ott fejeződött be, ahol fokozódhatott volna, ám itt is elrontotta a közepes énektéma. A második gitárszóló már nem olyan jó, mint az első, és a harmadik szóló sem érte el azt a dallamos ívet, amit az első szóló. Progresszívnek azért nem nevezném, mert nincs benne sok váltás, inkább egy sima modern rock-szám. Nem lenne rossz, amit csináltok, és szerintem egy műfaji- és szellemiség-beli váltás jót tenne a zenekarnak. Forrásként javaslom a Camel együttest, ott halhatsz hasonló gitárszólókat, sok kitartott hanggal és hasonló effektekkel.
