nem tűnt fel, ha tévedtem, bocsánat.

 

a válaszom meg annyi: az állatok lelkéről nem tudok, valószínűleg ők maguk sem. Nem tagadom a lélek létét, ettől függetlenül emberi fogalomról van szó. Mi tudjuk, vagy érezzük, hogy van lelkünk, vagy legalábbis van egy olyan része a lényünknek, amelyet nem tudunk megragadni, max. érezzük. 

 

Mivel csak és kizárólag a saját lelkünknek lehetünk tudatában, egyrészt fogalmunk sem lehet, hogy egy állatnak van-e, másrészt ő maga sem tudja, mivel képtelen az elvont fogalomalkotásra.

 

 

De mindez szart sem számít. 

 

Ami lényeg: csak és kizárólag a vaisnava, ill. dzsaina erkölcstan része az állatok táplálkozás céljából való leölésének tilalma.

 

Aki elfogadja, annak az az erkölcsi zsinórmérték. Aki nem, annak nem. Egyik sem értékesebb a másiknál. Ezt próbáljuk magyarázni már páran.

 

Nem abszolút, nem kizárólagos igazság, amit hirdetsz. Lehet erkölcsös, aki nem vega.

 

 

Az önzés, a mohóság, a kapzsiság pl. nagyjából általánosnak mondható erkölcsi deficit. A húsevés nem. Még ha te annak tartod is. Pont.