Provokálsz, elgondolkodok, eddig oké, de egy kérdésre sehogy sem találom a választ: Miért hiszik megdönthetetlen szilárdsággal az öregek hogy mindig igazuk van? Nem kizárólag neked szól, ez egy folyamatosan jelentkező probléma szerintem mindenki életében. Nem jól neveled a gyereket, nem jól főzöd a bablevest, nem így kell ezt, nem jól gondolod azt... majd a tapasztalt öreg megmondja hogyan legyél nemhülye. Pedig mint tudjuk, a kor önmagában nem érdem, hanem csupán egy állapot, a kitudja hol és mikor szerzett tapasztalat pedig nem feltétlenül ültethető át száz százalékosan ide és mostra. Az életkori sajátosságok bizony egy keretes szerkezetet mutatnak - és itt nem elsősorban a pelenkára és a fogak teljes hiányára gondolok - a kor előrehaladtával visszatér a tinédzserkor "mindenkinék okosabb vagyok és majd én megváltom a világot" érzése.

Kevés idősnek adatik meg az az erény, hogy fejet tudjon hajtani a fiatalabbak nagysága előtt...