Aki már ismeri, az hallgassa meg ismét és értelmezze a szöveget is, tekintsen mélyen önmagába, s gondolkodjon el eddigi életén, hozzá-állásán és cselekedetein, aki pedig még nem ismeri, annak is kötelező e zseniális kompozíció:

 

ELP: Tarkus

 

Láttad-e valaha a hajnal hasadását?

Voltak-e napok, mikor esztelenül cselekedtél?

Légy tisztában önmagaddal.

 

Beszéltél-e valaha az idők szeleivel?

A vizek rohanását nem ismerted;

a nyelvedre most bor csepeg.

 

Honnan tudhatod meg, hogy egykor mivé leszel?

Láttad a jeleket, és túlkapásaid megértheted.

És tudom, hogy rejtőzködöl.

 

Akarod tudni, hogyan hintetik el a mag?

Túl hatalmasra nőttél önmagadhoz képest;

Sosem fogod megtudni.

 

Sétáltál-e már a megkövesedett múlton?

Mikor szóltál, valóban téged hallottunk?

Téged hallottunk?!

 

És te meghallottál-e minket egyáltalán?

 

A tiszteletes mondott egy imát.

Minden egyes haja szála számon tartatott,

mégis elhalálozott

A gyűlölet minisztere túl későn érkezett.

A gondviselő feleslegessé vált?

A szövőmunkás saját hálójába esett.

 

A hívő keresztény elkalandozott,

minden bűnét már odaszánta.

Így van jól.

A balsorsot sugárzó arcú bíboros

elfoglalt egy vezető trónt,

s megmentetett a vádaktól.

A szövőmunkás saját hálójába esett.

 

A főpap fogott egy kést,

megáldott némelyeket, mikor imádkozott,

s mindenki neki engedelmeskedett.

A félelem hírnöke későn érkezett,

de közel már az idő és a jel.

A szövőmunkás saját hálójába esett.

 

A püspök megkondított egy harangot,

a sötétség palástja elsuhant a föld fölött

hangtalanul, s némán.

A néma kórus éneke holtfáradt hangokat hozott,

harmóniába forrva;

A szövőmunkás saját hálójába esett.

 

Tisztítsd meg a csatateret és engedd, hogy lássam!

Minden haszon győzelmünkből ered.

Szabadságról szólsz, éhező gyermekek hullanak el.

Süket vagy, mikor az idő hívását hallod?

 

Ott voltál, s megnézted a felperzselt földet?

Álltál a kísértetláng mellett?

Ismerve a szomorú túlélők lemondó arcát.

Ennek a földnek hamvai szétszórattak.

 

Minden penge éles, s a nyilak szállnak,

ahol vert sereged áldozatai nyugszanak,

ahol a fűszálak és a nyilak uralkodnak,

ott lesz aztán sírás és fogcsikorgatás és kín.

 

(Fordítás: Vasváry-Tóth Tibor és Ujvárossy-Nagy Krisztina, ELP könyv)

 

Tarkust, a hibrid hús-gyilkost végül legyőzi a fénnyel táplálkozó Manticore :o)