Nagyapám sajnos hentes volt, és láttam sok dolgot, mi hogy megy, a dolgok pedig a következőképpen néznek ki:

 

A főmufti hentes a tanonc kezébe nyomja a kést, és mondja neki: "na fiam, szúrd le bátran azt a dögöt". A tanoncnak nem fog menni elsőre, mert belső hangja mondja neki, hogy tökéletesen természetellenes dolog az, amire készül. Látja a főmufti a tanoncon, hogy nem megy neki könnyen. Erre mondja neki: "na fiam, itt van egy feles, nyomd le gyorsan, meglásd, jobban leszel tőle". A tanonc nehezen letolja, és kezd kábulni a tudata. Már csökken a félelem, mivel tudatmódosító szesz kezd hatni. De még mindig nem megy olyan könnyen az a gyilkosság. Erre a főmufti: "ejh fiam, ejh, kemény legyél nekem, na itt van még egy feles, gyorsan öblögess vele még egyet." A tanonc letolja a másik felest is, amitől még kábultabb lesz. Ekkor már megyeget neki az ölés, nehezn, de eljut a gyilkosságig. A szemeiben zűrzavar, irreverzibilis léthazugság jelenik meg, ami mindennek nevezhető, csak őszinte és tiszta tekintetnek nem. Később minden egyes ilyen alkalomnál valamit elveszít önmagából a tanonc, mégpedig a gyermeki ártatlanságát, a tisztaságát, és egyre súlyosabban befedi tudatát a korrumpálódottság karmikus ténye.

 

Újabb idézetek Hamvas Bélától, a Németség című esszéből (Patmosz I.), Hecsének, mert korábban szó volt a manipulációról és egyéb világhatalmi korrupciókról, s ajánlottam Hamvast ezzel kapcsolatban:

 

"A tudomány léthazugsága három tételen nyugszik:

 

1. Hírdeti, hogy ereje igazságában van, holott ez az erő nem az igazságé, hanem egy magasrendű organizáltságé.

 

2. Hírdeti, hogy objektív, vagyis megismerését a tárgyi hűség jellemzi, holott személytelenül indifferens, egzisztenciátlan és antihumánus.

 

3. Hírdeti, hogy részrehajlás mentes értelemmel az igazságot keresi, holott fiktív konstrukciókkal világhatalmi rendszereknek bázist nyújt.

 

Egy rendszerben nem a kijelentések tényleges igazságtartama a döntő, hanem, hogy a kijelentés az organizációban miképpen építhető be, vagyis, hogy az organizációt tökéletesebbé teszi, vagy sem.  Egy kijelentés az abszolút igazságot is kimondhatja, de ha a rendszerbe nem illeszthető be, semmit sem jelent. És a rendszer valóságbázisa minél szűkebb, igazságbefogadó képessége annál csekélyebb."