A ráció, a luciditás, a józan ész, az nem a szív útja és nem is a léleké. Hamvas Béla nagyon keményen leszólja és bírája a rációt, a racionalizmust, a luciditást és a tudományt is. A rendszer sohasem rend, hanem pedantéria. Az elmélet pedig nem teória. A rendeszerelméletek sohasem természetesek, mindig mesterségesek. A józan ész ma azt jelenti, hogy rókakoma, fondorlatos, dörzsölt, megvan a magához való esze, vagyis jól tud hazudni, és jól tudja az ego érdekeit és önkényét ezzel kielégíteni és védeni. A mai bioinformatika eljutott oda, hogy a tudat nem az agyban van, a tudat nem helyhez kötött (erről Lednyiczky Gábor bioinformatikus, biofizikus sokat beszélt), hiba is lenne a józan észre támaszkodni a lélek hangja, az értelem és a szív helyett.

 

Mint láttuk a videon, nincs különbség kutya, macska és disznó között, mindegyik betanítható, mindegyik magasabb tudati szintre emelkedhet a maga viszonylagosságában. De azzal, hogy a táplálékláncra hivatkozol, és az embert csupán biológiai lénynek minősíted, ettől még a felelősség az felelősség marad, az etika pedig etika. Az ember nem abszolút Isten, hogy kénye-kedve szerint ölhet és lealázhat másokat, állatokat. Gondolatmenetedben az ellentmondás pedig ott van, hogy az embert is a táplálékláncba sorolod, vagyis biológiai mindenevővé degradálod, mégis felruházod az állatok mészárlására való joggal, mintha valami istenség lenne. 

 

Jöjjön néhány igen fontos idézet Hamvas Bélától:

 

"A különbség az elmélet és a teória között nem az, hogy az elmélet provizórium, a teória pedig visszavonhatatlan. Az elmélet ugyan nem kötelez.. Ha valamely okból nem felel meg, másikat csinálok, amelyik éppen olyan jó vagy rossz. A teória elől nem lehet kitérni. A teóriának következménye van, éspedig mindenekelőtt az, hogy azt realizálni kell, egyébként nem teória. Az elmélet többnyire rögtönzés, a teória legfontosabb ismertetőjele, hogy univerzális, vagyis morálisan és egzisztenciálisan aktív. Az elmélet létjogosultsága, hogy nem gyakorlat és sohasem gyakorlat, ezért idealizmus vagy materializmus, vagy valamely európai filozófia, mind elmélet. Az elmélet csakis azért elmélet, mert nem gyakorlat, és nem is lehet az, és nem is valósítható meg, elvontan áll megvalósítatlanul és megvalósíthatatlanul, inkább mint mánia és téveszme, hamis és irreális feltevés, amely önmagáról ezt nem tudja.

 

Bertrand Russel a létért való kűzdelem gondolatát, mint társadalmi és történeti mozgató erőt, de még mint biológiai természettörvényt is elveti, és azt állítja, hogy Darwin ezt az eszmét a XVIII. századi angol utilitarista gazdaságtanából vette. A darwinizmus nem egyéb, mint az élettanra (vagy, ha úgy tetszik, a természetfilozófiára) alkalmazott olyan közgazdasági elmélet, melynek alapja a haszon gondolata. Ami a természet ökonómiáját jellemzi, az éppen nem a hasznossági szempont, és nem a legkevesebbért legtöbbet. Ez mindössze a kései polgárság. A természet nem spórol, hanem éppen ellenkezőleg, esztelenül tékozol.

 

Minden civilizáció mesterséges, vagyis nem természetes. ebben a mesterségesben a természet feltétlenül szenved.

 

Tud-e az ember a hiteles létezésről? Az ember az eredeti rendről tud. Ez a tudat nyilatkozik meg a kereszténységben, a Védában, a taoban, az orfikában, a Kabbalában, de valamilyen alakban ezt őrzi minden őskori hagyomány. Ez a tudat a szentkönyvek tulajdonképpeni tartalma. A hagyomány nem mítosz és nem vallás.

 

A hellenizmus cinizmusa és frivolitása is az örök rend felbomlása fölött érzett kétségbeesés következménye, de a graeculusok még elmerülhettek abba, hogy létüket elviccelték. Az újkor elején a megrázkódtatás mérgezettebb volt. A középkori hazugságrendszer az emberiséget oly mértékben megsebezte, hogy desperát dühében csak egy tökéletesen vallástalan és életélvező világ felépítésére gondolhatott. ebből a szempontból Descatres koncepciója tulajdonképpen trauma eredménye, és mindaz, amit a következő századok gondoltak, e traumából keletkezett. A legutóbbi négy évszázad minden korszerű elméletének jelentősége nem azon múlt, hogy az igaz volt vagy sem, hanem azon, hogy a középkori klerikalizmus ellen táplált animozitásnak milyen radikálisan adott hangot. Az egész újkori fizika és asztrológia tulajdonképpen bosszú volt a Biblián. Teljesen függetlenül attól, hogy az elméletek a valóságnak megfeletek-e vagy sem, az úgynevezett tudomány hatása azon múlt, mennyire tudta a klerikalizmus világképét kompromittálni. Később egy Kant, vagy Darwin, vagy Haeckel, vagy Freud esetében alig marad más, mint vigyorgó káröröm, amelynek sikerült a középkort lelepleznie, és a szocializmus sem egyéb, mint gyűlölködő visszaköpködés az eredetre, vagyis a kereszténységre, és a materializmus sem más, mint bosszú a középkori spiritualizmuson. A majomtól való származás hipotézise semmi egyéb, mint grimasz az isteni származás gondolatára...

 

A luciditás ezek szerint olyan képesség, amelynek hatásterülete, és ezért megismerési köre is, kizárólag a földi lét. Ezért a luciditás ismereteit a létezésnek a földi élet határain túl fekvő körére vonatkozó tudástól és annak szervétől (héber: hohma, hindu: buddhi, görög: pneuma) már csak azért is meg kell különböztetni, mert a luciditás ilyen, az élet határán túl terjedő tudásra nem képes. Mindazt, amit a luciditás gondol és gondolhat, az életen kívül és felül levő léttényektől való érintetlenség jellemzi. A metafizika határán megáll, ezért a metafizikát tagadni kénytelen. elmélete van csupán, teóriája nincs. Háttér nélkül, tulajdonképpeni mélység nélkül lát. ezért extravertált, ezért mozog olyan könnyen és biztosan a külső tapasztalat területén., s ezért a belsőt csak mint külsőt képes megérteni. A luciditás pszichológiai tudása fals, mert a lélek jelenségeit extravertáltan látja. Különös, hogy ami nem empirikus, az számára okkult és okkultizmus tényleg csak azóta van, amióta luciditás.

 

A tudomány a legjobb üzlet. A tudós az abszolút tekintély. Tudomány nélkül nincs sem fasizmus, sem nemzeti szocializmus, sem fajelmélet, sem kommunizmus, nincs gázháború és baktériumháború, nincs légi háború és nincs légiesített háború, tudomány nélkül nincs őserdők kiirtása, tengerek kirablása, állatok halomra gyilkolása... S ami különös, hogy mintha mindez nem a tudomány akaratlan következménye lenne, hanem mintha ezekben a hajmeresztő tényekben a tudomány életgyűlölete lényegében nyilatkozott volna meg."