Nem arról van itt szó, hogy nyugaton nincsenek értékek, például a prog-rock is nagyon nagy érték. Jézus pedig nagy dolgokat fogalmazott meg, megpróbálta visszaállítani az egységet ("az Atya, én és ti egyek vagyunk"), amit a nyugati ember elveszített dualitásában. Ez az ősi keleten megvolt még, nyugaton már nem. Az ősi Kínára azt mondták, hogy stagnál, nem akartak "fejlődni", nem érdekelte őket az űrkutatás, szemlélődtek és nem avatkoztak be a természet rendjébe. (Zárójelben megjegyzem, hogy a mostani Kína sajnos már kiábrándító, annyira elnyugatiasodott, a többi keleti országgal együtt, így a jelenlegi kelet már nem példértékű). Indiában pedig a védák arról beszélnek, hogy a visszeres megbetegedések akkor alakultak ki az emeberknél, amikor a vizek, a folyók természetes útvonalába és rendjébe beavatkoztak az emberek. A városokat és metropoliszokat pedig a Föld rákos sejtjeinek tartják.

 

Az autós példára az ősi keleti gondolkodás szerint azt mondták volna, hogy felesleges az autó, jó a lovaskocsi. Az auto csak felgyorsítaná az életet a szemlélődés, a kontempláció rovására menne, így az ember a felgyorsulás által egyre jobban az anyagi dolgok felé fordulna és nem a lényeggel foglalkozna, hanem azzal, ami beleszövi őt az életbe, az anyagi világba. És ez is volt a különbség a nyugat és a kelet között. Kelet sokáig megmaradt a szemlélődés, a létoptimum mellett és a lét lényegével foglalkozott (meditáció, egységélmény, lassú életmód, nem az anyagi vágyaknak élni, illetve azokban mértéket tartani, a harmóniára való törekvés, stb.), nyugat pedig egyre jobban az anyag felé fordult, elveszítve az univerzális tudatállapotot, a mértéket, és a tudomány kártékony és jótékony jelenségeibe fulladt.

 

Ajánlok néhány filmet is ezzel kapcsolatban:

 

- Masaki Kobayashi: Kwaidan

 

- Akira Kurosawa: A vihar kapujában, Dersu Uzala, Dodescaden

 

Örülök, hogy tetszenek a belinkelt számok, s jöjjön még egy Caravan szám az In the land of grey and pink lemezükről (ezt a lemezt különösen ajánlom figyelmedbe):