Viszont, ha már itt járok.

Szabella-kupa, eddig két torna ment le (Siófok, Népliget), összesen 15 mérkőzéssel, mindet láttam az elejétől a végéig (nem igaz, két mérkőzést csak a 3. perctől). 15 meccs alatt három edzői piros lap született, arányosítva az olyan, mintha minden NBI-es fordulóban lenne kettő vagy három. Konkrétan Németh András, Köstner VIlmos és Elek Gábor kapott egyet-egyet (három különböző meccsen).

Ráadásul úgy, hogy Gábor azonnal kapta (a szünetben), András és Vili pedig úgy, hogy sárga, két perc, piros, a játék újraindítása nélkül, tehát mindegyik eset egy lendülettel jött össze, nem a meccs alatt folyamatában. 

Határozott véleményem, hogy mindhármat hibás játékvezetői döntés előzte meg (tehát igaza volt az edzőnek), de ez most nem is annyira érdekes, meg az is lehet, hogy rosszul láttam. Az viszont tény, hogy mindhárom esetben kizárólag verbális inzultus történt.

Nem tudom, hogy ez egy új iránymutatás-e, vagy önszorgalomból lettek ilyen szigorúak a játékvezetők (mindháromra emlékszem, hogy ki volt, de nincs jelentősége), de én személy szerint ezt nem látom jó útnak. Az én meglátásom szerint a játékvezetői tekintélyt inkább rombolja, mint építi, ha paprikajancsi módjára egy komolyabb beszólásért egyből kiküldik az edzőt a teremből. (Pláne felkészülési tornán, ami alapvetően arról szólna, hogy az edzők kipróbálhassanak dolgokat). Véleményem szerint ennyi önmérséklet elvárható egy játékvezetőtől. Közismert, hogy ez nem egy népszerű szakma. Vannak bírók, akiknek elég kijönni a folyosóról a csarnokba, és már kapják a magukét a nézőtérről. Elismerem, hogy nem könnyű, hogy sok az igazságtalan támadás a játékvezetők ellen, rengeteg bántást kapnak meccs közben a nézőtérről és a kispadról is, a teljesen jogos és helyes ítéletek miatt is. Ezzel együtt, én azt gondolom, nem kell mindig mindent meghallani. Különösen nem a felkészülési időszakban.