propur, neked válaszolok, mert hívőnek vallod magad.

Tény, hogy ódzkodz az egyenes és nyílt választól, megvallástól.
Én úgy látom, nem sokban különbözöl a "vitapartnereidtől" a lényegben. Mert nem tudnál szeretni olyan Istent, aki eleve elrendel mindent jót és rosszat. Ezért ferdítesz.
Elmondom, én hogy vélekedek erről hitem alapján.

Isten bizony mindent elrendelt előre, már az első ember megszületése előtt, a te születésed előtt, az enyém előtt és mindenki más előtt. És Isten akarata ellen nincs semmi, mert mindenható. Isten munkál mindenkiben, az ember szabad akarata nem más, mint Isten akaratának érvényesülése.

"A ki megtartott minket és hívott szent hívással, nem a mi cselekedeteink szerint, hanem az ő saját végezése és kegyelme szerint, mely adatott nékünk Krisztus Jézusban örök időknek előtte"
(2Tim 1:9)

Pálban is Ő munkálta a "pálfordulást", iskarióti Júdásban is Ő munkálta a tettét. És mindkét esetben a tervét hajtotta végre és mindkét esetben az emberiségért.
Te, vagy bárki más nem győzhet meg senkit, mert nincs rá hatalmad. Amit teszel te és más, az az, hogyha igazat mondasz/terjesztesz, akkor akiben Isten munkálja, az nyitott lesz rá, akiben nem, az el fogja vetni. Nem te mented meg a lelkeket, csak szolga vagy, aki közvetít. És ezt is Isten munkálja benned, hogy szabad akaratodból tegyed.
Igen, sok emberi logikátlanság van ebben, de emberi logikával nem lehet Istent megérteni. Majd ha színről színre látunk, akkor értjük meg a miérteket.
És nagyon nagy szerencse, hogy nem rajtunk múlik a megmentés, mert Isten kezében jobb helyen van. Mert az ember téved, mert homályosan lát, mert tele van rakva tévedésekkel, mert a vágyai sokszor nem a hasznára vannak.
És igen, a rosszat és az igaztalant is hagyja Isten, mert talán (tudni nem tudom, csak gondolom) ilyen körülmények között világlik ki és nyilvánul meg a rossz. Az ártatlan áldozatok a gonosz munkájának bizonysága.

Semmit nem kapni készen, mindennek ára van.

Van amikor betegség, fájdalom, rabság, éhezés, kataszrófa kell ahhoz, hogy valamelyest világosodjon az ember. De semmi nincs ok nélkül - és sokszor van, hogy utólag visszanézve ért meg sok miértet az ember, ha mindent nem is.

A hitem lényege az, hogy hiszem Isten mindenhatóságát, hogy minden akarata szerint van és bízom benne, hogy mindennek van oka, értelme és igazságos.

És nem azért hiszünk, mert akarunk hinni, hanem azért, mert Isten munkálja bennünk a hinni akarást.

"Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak titeket, és én rendeltelek titeket, hogy ti elmenjetek és gyümölcsöt teremjetek, és a ti gyümölcsötök megmaradjon;"
(Ján. 15:16)

"Mert kegyelemből tartattatok meg, hit által; és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez; Nem cselekedetekből, hogy senki ne kérkedjék. Mert az Ő alkotása vagyunk, teremtetvén Általa a Krisztus Jézusban jó cselekedetekre, a melyeket előre elkészített az Isten, hogy azokban járjunk.  "
(Efézus 2:8-10)

És ez így van hitem szerint egyénnél, közösségnél, országoknál. Aki elveti, vesse el, aki igaztalannak tartja ezért az Igazságos Istent, vesse el -- legfeljebb reménységünk lehet, hogy lesz számára is "pálfordulás". És arra is csak reménységem lehet, hogy engem megtart, mert Isten jobban tudja, mit miért tesz. Én bízom benne és hiszem mindenhatóságát és vallom, hogy a szabad akaratom Isten akaratának érvényesülése, akárcsak minden más embernél.