Most olvastam csak vissza a régebbi írásokat.
Elnézést a végletekig "egyszerű" megfogalmazásomért, de szerintem a Dűne alapvetően a túlélésről szól. Valahogy úgy fogalmaz "mennyi mindent kellett elkövetni az őseinknek, hogy mi itt lehessünk". Erről van szó. Az emberiség folyamatosan fejlődik, de nem sodródhat örökké az árral, mert bizonyos fejlettségi szint felett már önmagának, tudatosan kell megtalálnia a túlélés útját.
Már nem lesz a jó természet anya, amelyik egy evolúciós trükkel kihúz a kakiból. (feltűnt, hogy a valóságban éppen ilyen helyzet állt elő?)
El kell kezdeni tanuilni a múlt hibáiból. Alkalmazkodni kell az egyre nagyobb kihívásokhoz. Ehhez pedig tudatosság egyre magsabb szintje kell. Emellet, igen sokszor annak aki felismeri a válságot, felül tud emelkedni a "korszellemen", annak bizony néha olyant is cselekednie kell, ami általában - nem helyes. Ha valaki tudatosan, de a közösség túlélése érdekében hoz ilyen döntést, az a legnagyobb áldozat, amit csak hozni lehet.
Néha ki kell mozdítani a beragadt kereket...