Orbán kivéreztette a gazdaságot.

Padlóra küldené Magyarországot egy újabb válság

Egy esetleges tőzsdekrach számos szálon érintené Magyarországot. A legfájdalmasabbnak az látszik, és a lakosság is ezt érezné meg a leggyorsabban, hogy a svájci frank árfolyama további rekord magasságokba szökhet. Ennek oka, hogy a tőke a megbízhatatlan államkötvényekből és a kockázatossá váló részvényekből, a nemesfém, az arany és az újabban nyugodt kikötőként funkcionáló, menekülési valutává előrelépett svájci frank felé fordulna. Ez nagy csapás lenne több százezer ember számára, akik már eddig is csődhelyzetben voltak, és hiába vártak a kormány támogatására.

A mások közvetlen hatása - még mindig a svájci frank nyomán - az lenne a közelgő válságnak, hogy az önkormányzatok alpesi valutában felvett hitelei is megdrágulnának, ami viszont nagyobb kiadásokat jelentene az egyébként is padlón lévő önkormányzatok számára, és megterhelné az államháztartást is, amelyben tavaly is 0,4 százalékos többletet tudtak produkálni az elszállt önkormányzati hitelek.

Feltehetően nem lenne ez másképpen az idén sem. Mindezek a tényezők együttesen is, a lakossági és a közösségi fogyasztás visszaesését jelzik előre. A belső fogyasztás tehát nem fogja húzni a gazdaságot, nem ösztönöz új munkahelyek teremtésére, beruházásra. A vállalkozások helyzete romlana, ami munkahelyek elvesztését, csődöket jelent, és tovább csökkenti a fogyasztást, a gazdaság növekedését.

Az eddig vázolt hatásokhoz járulhat még, hogy a krízis helyzet, és a romló magyar növekedési mutatók, az erősödő lakossági és önkormányzati eladósodás miatt, emelkedne a magyar államkötvények kockázati felára, ami megdrágítaná az állam finanszírozását, újabb milliárdokat véve ki abból, miközben a lassuló gazdaság miatt a költségvetés bevételi oldala is zsugorodni fog. A külgazdasági hatások nem kevésbé lennének tragikusak, a főleg exportra épülő magyar gazdaság számára.

Jelenleg az USA növekedés helyett inkább stagnálást mutat, ami egy tőzsdei összeomolás esetén tartóssá válhat. Az európai növekedés már most lassulást mutat, de nyilván ez immár kiterjedne az eddig jó eredményekkel büszkélkedő Németországra is. Nagy-Britannia nagyon rossz gazdasági növekedéssel büszkélkedhet, Franciaországban is lassulás tapasztalható, míg az eurózóna harmadik legnagyobb gazdasága, az olasz az államcsőd felé araszol. Tehát a magyar export beszűkülésével lehet számolni, ami magyarra lefordítva a hazai növekedés további gyengülésével egyenlő, két százalék körüli növekedést jelent, ami messze van a kormány 3 százalék fölötti tervétől.

A gazdaság lassulásával, a fogyasztás stagnálásával, az export visszaesésével együtt jár, hogy veszélybe kerül a Matolcsy György által felvázolt gazdasági pálya. Eddig attól lehetett tartani, hogy a nagyon komoly kiadáscsökkentéseket előirányzó Széll Kálmán tervet a kormány nem tudja végrehajtani, ma már az a probléma, hogy már 2012-ben a tervezett 550 milliárdnak a kétszeresét is meg kéne takarítani, hogy a 2,5 százalékos GDP arányos hiány teljesíthető legyen. Egy komoly recesszió, vagy pénzügyi összeomlás ennél az összegnél is nagyobb vágást tenne szükségessé.

Ez már elviselhetetlen terheket róna a gazdaságra és a lakosságra. Érthető, ha egyre gyakrabban merül fel: a kormány sürgősen vizsgálja felül a prioritásait, mindenek előtt, a jelenleg 77 százalékosnak mondott államadósság gyors és drasztikus csökkentésének szükségességét. Ennek nyoma sincs, a kormány tagjai szabadságukat töltik a meleg vizek és hűvös hegyek között, semmi jele az egész világot átható izgalomnak, és a kapkodó megoldáskeresésnek.