Mindez nagyon szép is lehetne, ha az államot úgy foghatnánk fel, hogy az Állam egy konstans valami, maga a Kába-kő, vagy egyenesen a Mindenható, aki mindent pontosan, egzakt módon tud - különösen azt, hogy mi a "közjó" - , akinek birtokában van a végső bölcsesség, és még ragozhatnám. De hát nem így van, az Állam most éppen egy Matolcsy nevezetű úriember, akinek a közgazdasági elképzeléseire alapozva héjázott fenn a jelenlegi kormánypárt, hogy minden nehézség megoldható, csak a "nemzeti oldal" kerüljön kormányra, és akkor nem kell a zemberekkel semmit megfizettetni. Ezen közgazdasági elképzelések - ne feledjük: középpontjukban az államadósság növelésének szándékával! - aztán kártyavárként omlottak össze, mert az EU beintett. (Még szerencse, mert az államadósság ellen kormányunk által a közelmúltban meghirdetett háborút most Matolcsy ellen kellene folytatni, és hát az milyen lenne már...) Meg ugye, ez a Matolcsy-Állam "bővítette" a belföldi piacot úgy, hogy az egykulcsos adóval szűkítette a hazai termékek megvásárlására szolgáló vásárlóerőt. Summa summárum: Matolcsy nem a Kába-kő, én nem bíznám rá a magyar bankrendszert.

Egyébként is úgy gondolom, hogy nem létezik egyedül üdvözítően "A Megoldás". Csak az létezik, hogy ügyesen lavírozni kell, az alapvető közgazdasági szabályok és a körülmények egyidejű, okos mérlegelésével,  az esetlegesen ellentétes érdekek kompromisszumra törő ütköztetésével.