És most én vagyok a fekete bárány.

 

Hiszen mindenki biztos abban, hogy a foton egy részecske. De a tudományban semmi nem holtbiztos.

Fel kell tenni a kérdést, ha hullámok is  helyes magyarázatot adnak a foton-elektron kölcsönhatásra, akkor talán megsem olyan biztos az a részecskés dolog.

 

Ha csak én találtam volna ki az egészet, azt mondanám, valószínű csak véletlen hasonlóság.  De ezt Schrödinger találta ki.

 

 

Prof. Dr. Anton Zeilinger a kvantumoptika egyik legismertebb szakértője. A cikk nem valamilyen lényegtelen bohóckodást ír le.

http://www.optika.hu/manager.asp?page=http://optika.hu/magazin/atomfeny.htm

 

Ha a fénnyel létrehozott állóhullámokon atomok szóródnak, akkor a mozgó fényen is szóródniuk kell, és nem csak az atomoknak. Ez mondhatni triviális, magától adódik.

 

Schrödinger ehhez hasonlóan írta le a Compton-szórást.

http://www.regels.org/Compton-effect.htm

http://knol.google.com/k/lev-regelson/compton-effect-as-wave-process/1i7aar4mqflvt/51#

 

 

Einstein kapott egy Nobelt. Nem a semmiért, hanem egy formailag helyes leírásért. A fényelektromos jelenséget /Photoelectric effect/ helyesen írta le.

De a leírás valójában megegyezik a hullám-hullám scattering matematikai leírásával. A foton frekvenciája arányos az energiájával, így közvetve a hulláhossza az, ami a hatást létrehozza.