Lolly

 

A kutyáim kutyák. Úgy is élnek. Nem emberek. Nem is úgy bánok velük, mintha azok lennének. Furcsa, hogy ezt írod. Soha nem adok "nyelvespuszit", mitöbb fel sem ugorhatnak rám. Évente minima 4x kapnak féreghajtót, 2-3 oltást...stb.

Fésülöm, fürdetem és nevelem őket. Boldogan bandáznak, kaparnak és élik mindennapjaikat.

 

De! Ha vemhes anyakutyám van, azt kiemelten kezelem. Nyugodt körülményeket biztosítok neki, és szülésnél meleg, biztonságos, száraz helyet. Herpesz ellen oltott valamennyi anyakutyám minden vehemnél, folyamatosan figyelem őket - belefér az időmbe meló, 3 gyerek és 10 blöki mellett. Ja, és baszott nagy ház mellett, hogy a takarítás és mosás-főzés ki ne maradjon.

 

Hogy hibáztam-e valaha? Persze ... le is basztak érte, és kétszer nem is fordult elő. Ezekből tanultam. Az én kutyalányaim is imádják a lehetetlen, hideg és sáros helyeket, de mivel ezek a helyek nem alkalmasak az újszülött kicsiknek, így nem engedem, hogy elássák magukat. Van erre elletőláda, sokba sem kerül ilyent csinálni. És van sok kinőtt ruha, kopott pléd...stb, amit cserélek alattuk. Van vödröm vagy slagom samponnal, amivel lemosom ellés után a mamát. Van infralámpám is, amivel megfelelő hőmérsékletet biztosítok az újszülötteknek az első 2-3 hétben. Ha végiggondolod, semmi olyant nem írtam, ami baromi nagy cucc lenne vagy baromi drága. Egy dolog kell ezekhez csak ... a hozzáállás. Mert nekem sajna senki nem tudja megmagyarázni, hogy a szuka csak nyugodtan elljen meg a maga kaparta gödörbe.Azt sem tudja senki megmagyarázni, hogy a lemosatlan anyakutya szőre (láttam pár ellést már) tiszta. A vér, magzatvíz és egyéb szutyok mind a hátsó combján és farkán landol. Remek táptalaja a baktériumoknak és gombáknak, ja. Persze rászárad:) És, amit tud, a nyomorult le is nyal. Viszont, mikor kimosom ezeket a részeket szülések után, azt is látom, hogy a "tisztának tűnő" anyakutyából mi jön ki... Na látod, ha nem tenném, én sem szívesen puszilgatnám, ölelgetném meg. Szerintem koszos és büdös volna... Azt is látom, tapasztalom, hogy a "tisztába tett" anyakutya mennyivel nyugodtabb, ellazultabb és boldogabb. És igen, én a szukáim és kölykeik kényelméért, életesélyükért és egészségükért ennél sokkal többet is megteszek. De, ezekről itt és most nem írok, mert nem látom értelmét, ... és miután az első almotoknál mindezt már leírtuk...

 

Furcsállom Lolly, hogy a felelősséggel kutyáikkal foglalkozó fórumozókat leszólod azért, mert lelkiismeretesen bánnak ebeikkel. Mert a jól ápolt ebük pofijára tudnak - és mernek - puszit nyomni. Mert boldogan képzik őket, foglalkoznak velük és neadj isten ezt élvezik is. Társként bánnak velük, szeretik őket, élvezik azt, hogy együtt élnek. Mert a kutyák évezredek óta az emberek társai, kiszolgáltatva magukat ezzel nekünk .... és nem farkasok a vadonban, akik igen, egyedük egy odúban hozzák világra az utódaikat. Szavaid akkor lennének igazak, ha nem állnál ott a kutyád és a természet között.Ha őt még a természet szelektálta volna, és nem az ember ... célirányosan valamire ... vagy rosszul ...

 

És, hogy ösztönösen cselekszenek? Igen:) És, az emberek is. Csak mi átkereszteltük. Mi karriervágynak, bevásárlásnak, tudatos gyerektervezésnek hívjuk. Náluk meg dominanciának, túlélési ösztönnek vagy szaporodásnak:)