Amúgy elkiabáltam a múltkor, mert most simán visszadobott, hogy tessék má bejelentkezni. Ennyit a megszokásról. :D

 

Mi ebből a tanulság? Sohase mondd - és másnak se engedd, hogy mondja - hogy most már csak a jó jöhet. Ezek szerint ez egyenesen előídézi, hogy tovább bonyolódjanak a dolgok. De sebaj, hát mindenből tanul az ember. :)

 

Na látod, ezt így aláírom. Vannak normális pasik, de vagy foglaltak, vagy homoszexuálisok, vagy papok. :)) Amúgy perverz dolog, ha meglátok egy fiatal, jóképű papot, és meg akarom rontani? :DDD (Bocs, Istenem... :) ) Én is egész megvagyok egyedül is, de azért valljuk be: az ember társas lény, és hát ugye párosan szép az élet. :)

Nem szereted a remény szót? Pedig az egyik legszebb szó a világon, szerintem. Remény, bizakodás, hit... valahol mindegyik ugyanazt jelenti. REménykedni, bízni, hinni valamiben, valakiben... csak mindegyik más oldalról közelíti meg ugyanazt.

Ebben igazad van. Akik mélyen tudják a fájdalmat, szomorúságot átélni, azok a boldogsággal is ugyanígy vannak. Ha eljön az idő, akkor kárpótolva lesznek minden elszenvedett rossz pillanatért. Hát nem ezért éri meg élni? Hogy átéld a rosszat, hogy utána tudd értékelni, és magadévá tenni a jót. :)

És miért van az, hogy mire túltennéd magad valakin, az újra felbukkan? Bár... most már úgysem érint érzékenyen, képes vagyok lazán venni a dolgot. Csak kellett egy kis idő. És rá kellett jönnöm, hogy kezdetektől így kellett volna kezelnem. Mert csak én képzeltem bele többet, annál, ami. A nők mindent túlbonyolítanak, és túl sokat agyalnak. A saját dolgunkat nehezítjük meg sokszor. Én legalábbis. :)

 

Hát igen, a stressz tipikusan nem az a feszültség, ami jót tesz. Az inkább az izgalom. Az, ami feltölt, ami energiát ad, amikor árad benned az adrenalin.

 

Oh, dehogynem. Szünnap volt a péntek, még csak az kellett volna, hogy ne legyen. Attól még, hogy minket már nem köztisztviselőnek hívnak, a munkánk ugyanaz, ergo ami jár, az jár. :)

 

Szeged amúgy nagyon jó volt. Csak rövid. Odafelé Ópusztaszeren voltunk, délután strand, este séta, fagyi meg koktél. Másnap városnézés, délután strand, este megint egy fagyi. :) Vasárnap meg korán indultunk, és bementünk a Balatonra. Idén még úgysem fürdötem, de most végre csobbantunk egyet. Először hideg volt a víz, de aztán már kellemesen meleg. De ugye pont azon a hétvégén volt az az őrült meleg. Hát... a pusztában mászkálni, meg várost nézni nem a legjobb idő, nem győztünk vizet kajtatni. :) De legalább lett egy kis színem. :)) De a meleg, meg a víz úgy kiszívott minket... vasárnap este nem kellett altatni. :)

 

Lakják a kastélyt? No, akkor már pakolhatnak is, mert megyek. :D

 

Megvolt a Pöngye leánybúcsúja. Jó volt. Kapott tortát is. :DDD Ő az ->

 

És basszus 3 HÉT múlva esküvő! És nekem még ruhát is kell vennem! :))

 

Pussz