A Nadine nekem túl angolszász, mint a Lauren is, ami férjem javaslata.

 

HG, szerintem nincs ember, aki nem impulzív névadást illetően. Neked is a Lőrinc tetszett, nem a Lóránt, nem a Leonárd, hanem ez. És nem érdekelt a dinnyés mondás sem.

 

Ha valakinek az Alberich :))) tetszik, és annak képzeli el a fiát, hiába az ellenkampány lásd a topikot, ezt fogja adni, s nem bánja meg. Jelen pillanatban irigylem is, bár nálam is ez lenne, rábökök, hogy ez az, és adnám, nem érdekelne más.

 

De mit csináljak, a férjemnek is van beleszólása.

Az én nagy álmom a Nisha Helena lett volna. Illik hangulatban a Mira Leonához is, plusz a jelentése szanszkrit éjszaka + görög fény, világosság, az éjszaka fénye...mondom, lett volna.

 

Na de annyira nem vagyok erőszakos, hogy csak az lehet, össze nem dől a világ, de naná, hogy impulzív maradok, olyan nevet szeretnék, amire nem kérdeznek vissza százszor, szép a jelentése, illik babának, lánynak, férjes asszonynak és szeretettel ki tudom mondani sokezredszer is. Mindenki ilyet keres, nem?

Illetve akkor épphogy nem impulzív vagyok, hanem meggondolt...bár irigylem azokat, akiknek így megy.

 

Pl anyukám azért lett Mária, mert nagyapám a Don kanyarban megfogadta, hogyha ezt túléli, ezt a nevet adja a lányának Szűz Mária tiszteletére. És hiába tucatnév, szerintem ezzel a háttérsztorival szép.

 

Vagy barátnőm, aki ukrán, osztrák férjjel és a 2 és fél éves kisfia találta ki, hogy az ő húga Sophie, félretette a cumiját, cipőját Sophie babának, nem tudják, honnan vette de ezt mondogatta állandóan. Meg is tartották a nevet.