Azért vétettem el a szavakat, írtam „igazságosság” helyett „igazságot”, mert öreg vagyok már, az agyam nem minden pillantban képes megfelelően szelektálni, különösen nem a Heller Ágnes által zagyvált szövegekben. Vagyis: gyakorlatilag az egész Heller-könyv a fejemben van, márpedig a „filozófuszseni” is (miként Babarczy Eszter) originálisan, unikálisan kevergeti a szavait, fogalmait, kategóriáit; na most, amikor ezt másoltam: „megkülönböztetem az igazságosság dinamikus fogalmát”, csak a szememmel követtem a szöveget, mert közben az alábbi (két oldallal odébb olvasható) idiotizmus járt az agyamban: „Örültem annak, hogy ezt a gondolatot most együtt tudtam elgondolni a szabadság és az élet megalapozó szerepével – a dinamikus igazság megfogalmazásakor –, továbbá az ész racionalitásának szerepével”.

Vagyis pontosan Heller az, aki kutyulja az „igazságot” az „igazságossággal”, én „csupán” eltévesztettem a szót (egyik mondatából „áttettem” a másikba). Mechanikusan másolok, sőt nem csak másolok, hanem fogalmazni is úgy fogalmazok, hogy általában már a következő (ötödik, tizedik, huszadik) mondaton gondolkodom. Ebből lesznek azután a jókora elbaszások, már amennyiben az ember a visszaolvasásánál sem veszi észre a hibát.