Bizony jól, a cica vigye el.... :)))

Nem szeretem, mikor az optika befolyásolja a zenei értékítéletemet, de ilyenkor csak ránézek szegény Michel Petruccianira, aki egy zongorazseni volt elég kemény osteogenesis imperfecta problémával, de az egyik nagy kedevencem, és akkor megnyugszom, hogy a fülem még nem szubjektív :))))

De azért nem tilos audiovizuálisan is kedvelni valakit :))) Ez a nő meg hát.......... ha meg sem szólal, akkor is varázsol... Már ha az objektívem sem túl szubjektív persze... :)).

Ezért is örültem a Stade de France HD anyagnak, és örülök, hogy most is látom mosolyogva, bájosan, játékosan.

A lolitás megoldás: hát jaja, az is jól állt és még idejében lejött róla. Azokba a magas hangokba még sajnos bátran beverte a buksiját akkoriban.... Már nem teszi, és ennek személy szerint örülök :)