Hát.... Az egyik nagy titok, hogy nem öregszik, hanem érik.... Tegnap estétől hajnalig egy 2009-es fullHD SDF koncertfelvétel előtt ültem egy stúdiótapsifüllel a fejemen, és hát a magamhoztérés majd csak egyszer fog bekövetkezni :))

 

Ez brutál.... Tudom, Ti tudjátok, de nekem még ez a vicc új, úgyhogy ne haragudjatok a hosszúságért, de így is csak töredékét írom annak ami megcsapott este :)

 

Nincs kísérletezés a túl magas hangokkal, a hang érettebb, az énektechnika sokkal kiforrottabb. Emellé brutál látványtechnika, de ez kevésbé izgat. A  Point De Suture a háttéren vetített videnyóval ütős, de a Nous Souviendrons-Nous az úgy jó magában, ahogy van. Megtanátam a youtube-on a Rever utáni szülinapi köszöntőt pár napja közönségből felvéve, itt meg ugye színpedi felvétel van viszont nemigen hallani, a keverésben, hogy a közönség már a Rever végén elkezdi a "Happy Birthday"-t, és erre reagál Cassar a zongorával és kezdi újra már a stadionnyi ember a köszöntést. .... ... Amitől aztán a Kisasszony szegénykém rendesen csontig hatódik.

 

Sajna HD-ide vagy oda, az egyik főfőnek szánt kamera a rendezői jobboldalról sokat hibázik. Részben a levegő hőmozgása miatt, részben pedig gyakran mögéfókuszál a célnak, amiért biza az operatőr bácsit kellene nyakoncsapni.  Valami lágyítás is mintha lenne rajta, amit nem értek, mert a többin nincs, nem is kell.... A többi fejközelin a pihék is látszanak, ráncok nem. A levegőben rohangáló cablecam képe is élesebb olykor ennél.

 

Node a többi része a dolognak hibátlan. Cassarnak fogalmam sincs milyen virágtartóba épített zongorája lett, de klasszissal puhább - finomabb, mint a korábbi Clavinova, úgyhogy most ezt irigylem tőle épp :)). 

Az egész produkció az én szememnek-fülemnek kiforrottabb, gördülékenyebb, profibb, és szebb, (ami nem feltétlenül velejárója a profibbnak :)). De különösen a lírai blokkon érezni a zenei csiszoltságot, nyilván mert régi motorosok együtt Cassarral.

Mondjuk a vége főcimben látni, hogy masszív csapat volt a lemezre került eredmény mögött, a minőségben nyilván ez is ott van.

 

Tetszett, hogy bár van halálfej, meg nyúzott ember...stb., de a vége mégis pozitívabb, nem az a totál semmibe veszős, mint a 2006-os forgatókönyvé. Nem kell megszakadjon  szíve a közönségnek.... :)

 

És hát férfiembör lévén teljesen kiakadtam a Mylene elképesztő báján, amit erre a korra ért el... Megilletődött, aranyos, nagyon-nagyon szerethető és magával rántja a közönséget akármilyen érzelmi örvényekbe, amiket azért hoz létre, hogy aztán legyen miből kimászni egy nagy mosollyal, vagy uram bocsá' vidámabb hangvételű darabbal.... :)) Amin ledöbbentem, az 7-8 éves forma kisfiú, aki kívülről fújta a nótát a közönségben... Ez a nő arrafelé egy mozgalom úgy látom :)))) De megérdemli...