Olvasván itt benneteket, rá kell jöjjek micsoda különbségek vannak a Björköt szeretők között is. Az elvontabb vonal talán Barney-nek köszönhető, de mindenképpen jó hatással volt rá szerintem. Személyes véleményem, hogy rajongásom csúcspontja a Medulla volt. Az is igaz, ezt éreztem a Homogenic óta minden albumnál. Aztán jött a Volta amit visszaesésként éltem meg, de ez legyen az én bajom. A hangicsálás pedig kifejezetten az ő védjegye és még a legdurvább számait is ez teszi hallgathatóvá (feltéve ha az illető szereti Björköt). Egyébként pedig soha sem volt popzene, többen dőlnek ki tőle, mint rajonganak érte. A szomszédot remekül ki lehet vele készíteni, számomra pedig dupla élvezet:-)