Hahó!

 

Az odaátot úgy mindenhova értem: aki olvassa, és magára veszi. :)

 

Helyes! Menjél csak felfelé! Vigyázz, nehogy visszaess!

Kitartást és erőt hozzá! ;)

 

Hogy havazódtam el ennyire?

Hát kérlek... kb. két hónapom kiesett a munkából, mivel össze-vissza tanfolyamra jártam, aztán itthon tanultam, idegeskedtem, paráztam, és amikor ezek között dolgoztam, akkor nem tudtam nagyon belemerülni semmibe, mert itt egy-két nap alatt nem lehet megváltani a világot. Vagy beletemeted magad valamibe, vagy nem. Vagy csinálod, vagy nem. Bele-belekapni nem lehet, annak semmi értelme, mert attól nagyon előbbre nem jutsz. Úgyhogy most szívok, a fejemben számolom a hátáridőket, közben idegeskedem, stresszelek elég rendesen, idegbeteg vagyok, és fáradt. Pihenni szereték, szabadságra jönni, mert idén még nem pihentem, és már lassan letelik a fél év, és nekem még 25 nap szabim van... Amit eddig ki is vettem egy-két napot, azt is vagy tanulásra, vagy valamit el kellett intézni. Júli végéig tuti semmi, de lehet, hogy csak aug. közepe lesz belőle. De akkor leszarom, aug végén két hét szabi minimum. Ember vagyok, nem robot...

 

Műtét megvolt, most szemüveg nélkül nézegetek bele a világba. Először kicsit szokatlan volt, de azóta egész megszoktam. Meg a környezetem is. :) Az első hónapban volt néhány megkötés - napszemüveg viselése a szabadban még felhős időben is, csepegtetés, por-gőz kerülése, dörzsölésmentesség, víz kerülése -, de most már eltelt majdnem két hónap, ezekre már nem kell figyelni. De műkönnyet még mindig használok, a napszemüvegre figyelek, hogy napsütés esetén szigorúan, és vízet sem spriccelek bele. :) De legalább már nekem is van dizájnos napszemüvegem! :)) Majd júli végén kell visszamenni konrollra, akkor kiderül, mi újság... összességében jó, de nem azt mondom, hogy ha letakarom az egyik szememet, akkor úgy is tökéletes.  Munkatársam azt mondta - ő is megcsináltatta -, hogy ő még fél év után is vett észre javulást. Majd meglátjuk.

Amúgy már az elejétől kezdve jól láttam, csak a közelre fókuszálást kellett megszoknom, az olvasást, meg a monitort, mert kezdetben kicsit fura volt. Na meg a fény, azt nem bírtam elviselni.

 

Te Roni! Ezt nem is kell kérdezni! Hadd lássam azokat a képeket! :)

 

Pussz