Egy pici fejtörővel zavarnálak Titeket Mátraderecske esetleges Árpád-kori templomával kapcsolatban:

 

A témával foglalkozó írások döntő többsége szerint a falu első ismert említésével az 1332-27. évi pápai tizedjegyzék sorai között találkozhatunk "de Reske" névalakban. Ha elfogadjuk, hogy az említés Derecskére vonatkozik, akkor a falunak ebben az időben már rendelkeznie kellett templommal, melynek plébánosa 1335-ban 3, illetőleg 1 garast fizetett be adóként, a megelőző évekből viszont nincs adat.   

 

Feld István (ld.: Feld Isván: A mátraderecskei Kanázs-vár és az éllel ellátott henger alakú tornyok. In: Agria XIX. szerk.: Bodó Sándor. Eger, 1983., 119. old.) szerint viszont ez az utalás igazából Recskre vonatkoztatható.   

 

Recsk Szent György emlékére szentelt temploma, illetőleg magának a településnek a neve "Reck", "Rekch", illetőleg "Rechk" alakban valóban szerepel az összeírásban és Feld álláspontját támaszthatja alá, hogy Domonkos nevű plébánosa 1333-ban 4, míg 1334, ben 11 garast adózott, azonban abban az évben, amit Derecskére szokás vonatkoztatni, nincs adat, hogy fizették volna a tizedet.   Meg kell azonban említeni, hogy 9 további település kapcsán szintén csak 1335-ből származik adat korábbról nem, míg Recsken kívül még két település szerepel, amelyek szintén csak 1335. előtt fizetett adót, azt követően - az okirat tanúsága szerint - viszont már nem. Ezen okból tehát nem következik, hogy "de Reske" valójából Recskre vonatkozna,

 

Feld viszont nem ad magyarázatot arra, hogy miért nem fogadta el Győrffy György, illetőleg a névalakokat megfejő Ortvay Tivadar álláspontját, hogy ez Derecske első említése.   

 

Zárójelben jegyzem meg, hogy a biztosan Recskre vonatkoztatható névalakok végén mássalhangzó áll, míg a bizonytalan megítélésűnél az "e" magánhangzó szerepel, ami az irányba mutathat, hogy két külön település említésével állunk szemben. 

 

Ezt támasztja alá a népi emlékezet is, amely úgy tartja, hogy a falunak volt középkori temploma, ami nem a jelenlegi helyén, hanem a község Mátraballa felőli végében, pontosabban az ún. Szép-kereszt környékén állt, ám az elpusztult és egy biztonságosabb helyre építették az újat. (A jelenlegi, Fájdalmas Szűz-nek szentelt templomot 1775-ben kezdték építeni, de egy 1696-ban kelt okirat arról szól, hogy ekkor egy három szentéllyel ellátott, négyszög-alakú kövekből épült temploma volt a településnek, azt viszont nem jegyezték fel, hogy a középkori templom pontosan hol állt. Egyébiránt ezen régi templomot Szent Ferenc tiszteletére szentelték.)   

 

Emellett említést érdemel, hogy a vasút 1888-es kiépítésénél a Tanka-lápánál (a Szép-kereszt környéke), amit úgy tartanak, hogy a falu ott állt eredetileg kemencehelyeket találtak, de szakképzett régészek hiányában ez nem került megfelelően dokumentálásra.   

 

Mindezek figyelembevételével a tavalyi évben terepbejárást végeztem a Szép-kereszt, a Tanka-lápa, illetőleg az egykori, mára elpusztult szomszédos település, Tadonya által közrefogott területen, amit Mester-rétnek neveznek. Ennek során a Szép-kereszt és Tardonya közötti, Derecskéhez közelebbi hajlatban nagy mennyiségű késő Árpád-kori kerámiára bukkantam.   

 

Még egy adalék a területtel kapcsolatban: a XX. század elején szántás közben koponyákat fordított ki az eke a földből, de a pontos helyre már senki nem emlékezett.

 

Mindezek figyelembevételével böngésztem a Google Earth programot és ezt találtam: