Gyurica úr Creative Commons License 2011.06.19 0 0 21561

nemezis 2 válasz | 2011.06.19 10:45:29 © (21559)

Amennyire egyetértettem a korábbi észrevételeddel a képességek és az ambíciók vonatkozásában, annyira berzenkedek a túláltalánosítások ellen.

Előzmény: Gyurica úr (21556)

 

Mennyiben érdekes az, hogy te mivel értesz egyet, mivel nem, mitől berzenkedsz, mitől nem? Ki vagy te, hogy mérvadó volna az egyetértésed, berzenkedésed?

Mit tudsz bizonyítani? – ez a kérdés, s nem az, hogy mitől berzenkedsz. De, ha már a „túláltalánosítások” ellen berzenkedsz, megkérdem: mi a bánat az a „túláltalánosítás”?

Költői kérdés, nem kell rá válaszolni.

 

nemezis 2 válasz | 2011.06.19 10:45:29 © (21559)

Az, hogy ezekben az esetekben az ambíciók megvalósításában jelentős szerepe volt a szereplők női mivoltának, elképzelhetőnek tartom.

Előzmény: Gyurica úr (21556)

 

Hogy mit tartasz elképzelhetőnek, elképzelhetetlennek, szintén érdektelen. Mit tudsz bizonyítani? – ez a kérdés.

 

nemezis 2 válasz | 2011.06.19 10:45:29 © (21559)

… a szereplők női mivoltának, elképzelhetőnek tartom.

Ennek túláltalánosítása azonban hiba, mint ahogy minden túláltalánosítás logikai hibának minősül.

Előzmény: Gyurica úr (21556)

 

Miért nem olvasol valamit a logikáról (elemista tankönyvet például), ha már egyszer a logikáról locsogsz?

A „túláltalánosítás” már csak azért sem logikai hiba, mert „túláltalánosítás” nincs. Van általánosítás és határolás. Általánosítás során eljuthatunk a legáltalánosabb fogalmakig, a kategóriákig, s amelyek ugyebár éppen azért kategóriák, mert nem lehet rajtuk túláltalánosítani.

 

nemezis 2 válasz | 2011.06.19 10:45:29 © (21559)

Elképzelhetőnek tartom, hogy az általad említett területen…

Előzmény: Gyurica úr (21556)

 

Mint mondottam: sag’ schon, mit tartasz elképzelhetőnek.

Miért sag’ schon? Azért, mert nem értesz ahhoz, amiről beszélsz:

 

nemezis 2 válasz | 2011.06.19 10:45:29 © (21559)

Elképzelhetőnek tartom, hogy az általad említett területen ez jellemző, azonban nekem viszonylag kevés információm van erről, nem szerkesztőségekben és nem médiában töltöm az időmet, és írásnál  is elsősorban szakmai anyagokat részesítem előnyben, az a néhány kivétel ami nem szakmai, az méltán nevezhető véletlennek.

Előzmény: Gyurica úr (21556)

 

Ha ez így van, akkor beszélj arról, ami a szakmád, amihez értesz! Ti. nem értesz sem a logikához, sem az antropológiához – ez már világossá vált.

 

nemezis 2 válasz | 2011.06.19 10:45:29 © (21559)

A férfi és női viselkedésről az évszázadok alatt kialakult sémák  ma már sokkal differenciáltabbakká váltak…

Előzmény: Gyurica úr (21556)

 

Ha az embert a homo habilistől számítjuk, akkor évmilliós, ha a homo sapianstől, akkor több tízezer éves beidegződésekről van szó. Nem sémákról, mert a sémák a beidegződésekről alkotott ítéletek (és előítéletek) változatai. Én nem ezekről beszéltem. Ráadásul te sem. Illetve neked fogalmad nincs, miről beszélsz.

 

nemezis 2 válasz | 2011.06.19 10:45:29 © (21559)

A férfi és női viselkedésről az évszázadok alatt kialakult sémák  ma már sokkal differenciáltabbakká váltak, számos nőies ffi (értsd. női tulajdonsággal is  rendelkező, az "önmegvalósításban" hasonló eszközöket használó, és biztonságra törekvő, hezitáló,- döntésképtelen,- akad közöttük) valamint számos határozott, céltudatos, döntésképes, férfias tulajdonságokat is felvállaló nő is.

Előzmény: Gyurica úr (21556)

 

És akkor ezzel mit mondtál? Semmit.

A nő általában olyan, mint a férfi, vagy sem? Ha nem olyan (hanem másmilyen), akkor milyen? Nem olyan, amilyen általában? Rendben van. Akkor megkérdezem: a nő és a férfi között általában (jellemzően) nincs különbség? Csak kizárólagos, csak ivari különbségek vannak?

Azt állítod: „akad” a nők között férfiasabb nő (a férfiak között nőiesebb férfi). Világos, csakhogy ezzel te magad mondod ki, hogy a nők általában nőiesek, a férfiak általában férfiasak, sőt olyannyira, hogy csupán „akad” a többitől eltérő egyed, magyarán: kevés a kivétel. (Már amennyiben érted azon szavak jelentését, amelyeket olvasol, használsz: „általában”, „általánosítás”, „akad” stb.)

Ráadásul a nagy semmin túl még marhaságot is beszélsz, részint, mert az „»önmegvalósítás«” (éppen az idézőjel miatt) torz fogalom (sületlenség), részint, mert a „határozottság, céltudatosság, döntésképesség” nem „férfias tulajdonságok”. Te állítod, hogy azok, nem én!

Én tudniillik azt állítom, hogy évmilliós nemi beidegződések okán a különféle tulajdonságok a nőknél és a férfiaknál azonosak, csak más-más területeken váltak dominánsakká, így jellegükben (lehetnek) eltérőek. Magyarul: a nő általában (ami a szövegösszefüggésben azt jelenti, hogy nem egyedileg, de nem is kizárólagosan!), szóval, a nő általában (jellemzően) a lokális szférában (pl. a családban) céltudatosabb, határozottabb, hoz könnyen és jó döntéseket, a férfi pedig általában (jellemzően) a globális szférában. Erről beszéltem, s ezzel nem azt állítottam, hogy az efféle különbözőség istentől eredő differencia, hanem azt mondtam (itt többször is), hogy a dolog történelmileg (nem évszázadosan, hanem évmilliók során) alakult ki, így értelemszerűen történelmileg változik is.

Ismétlem: ennek a „túláltalánosításhoz” akkor sem volna köze, ha létezne „túláltalánosítás”.

 

nemezis 2 válasz | 2011.06.19 10:45:29 © (21559)

:D:D Akkor ezt most miért hiszed el Hellernek?

Előzmény: Gyurica úr (21556)

 

Semmit nem hiszek el Hellernek. Heller szövegét példának idéztem: „a nő (általában!) akkor tarja magát sikeresnek, ha képes megfelelni a Dominanciával (politikai hatalommal, pártolóval, főnökkel, családfővel…) szembeni elvárásoknak”. Az általában (felkiáltójellel) itt is azt jelenti, hogy jellemzően. Miközben a nőt jellemzi az ún. „női rivalizálás” is, ám a szellemi, fizikai teljesítés során (jellemzően) nem Istennek, nem önmagának, nem a női riválisának igyekszik imponálni, megfelelni, hanem (általában!) A Férfinak. Ha rivalizálgat Vele valamely fórumon, akkor is!!!

Abban az esetben nem vagy szánalmas nőcike, ha vagy bizonyítasz, cáfolsz, normálisan vitázol, vagy félreállsz szépen, elegánsan. Ha viszont nem ezt teszed, hanem mindegyre a „berzenkedéseddel”, „elképzeléseddel”, „véleményeddel” toszakodsz elő (s nem valós tudás alapján fogalmazol), akkor olyan vagy, mint a nők általában. És a férfiak általában. Mert általában a nők is szimplák, a férfiak is szimplák.

 

nemezis 2 válasz | 2011.06.19 10:45:29 © (21559)

:D:D Akkor ezt most miért hiszed el Hellernek? Ez csak önmagáról szól, megjegyzem elég szomorú, de hogy lehet ezt túláltalánosítani.

Nem lehet, hogy aki nem képes önálló gondolatokat összehozni, inkább az él a "nőies lehetőségekkel"?

Előzmény: Gyurica úr (21556)

 

Él a „nőies lehetőségekkel” (értelmesen: női fogásokkal, vagy a nőségéből adódó lehetőségekkel stb.), él velük. És? Mi köze ennek ahhoz, amiről beszéltem, illetve ahhoz, amiről Heller írt?

Ráadásul konkrétan ez is marhaság. Mert a gondolatalkotást nem lehet női furfanggal pótolni. Ha a nő női fogásokkal él, nem azért teszi, mert „nem képes önálló gondolatokat összehozni”, hanem (ettől teljesen függetlenül) azért teszi, mert úgy könnyebben érvényesül. A férfi más technikákat vet be, ha érvényesülni akar, nota bene az érvényesülésnek és a gondolatalkotásnak éppúgy nincs közvetlen közük egymáshoz, mint a „női lehetőségeknek” az „önmegvalósításhoz”. 

 

Tanácsként pedig azt mondhatom mindezek után: ha beszélni akarsz valamiről, legelőszöris ismerd meg azt a tárgyat, amelyről beszélni óhajtasz (pl. olvasással), illetve tanulj meg fogalmazni, s akkor (talán) jobban sikerül azt leírnod, amire gondolsz, értsd: amit elolvastál, megtanultál stb., s ha így lesz, akkor nem fogod azt állítani a neten, például hogy: logikai hiba a túláltalánosítás, mert „akad” ellenpélda is.

 

Persze csetelhetsz is szorgosan; akkor viszont maradsz egy serényen unalmas csetelő, kinek valamely szövegét arra használ(hat)ja a szemes fórumozó, hogy a mondatok fikázgatásával magamagát elszórakoztassa egy kicsit. Általában.